Posts Tagged with ajándék

Szatyor freeform applikációval

Elkészült megint egy régóta tervezett projekt. A Do freeform rátétes táskája után szabadon ezúttal a szatyor nem horgolt, hanem varrott lett, az applikáció pedig szintén nagyon hasonló.

Ebből a majdnem fekete farmeranyagból magamnak is varrtam már táskát, amely nem is tudom mióta, de legalább 4-5 éve mindennapos bevetés után most adta meg magát (elfeslett a bélése). Remélem, Verát is ilyen sokáig szolgálja majd hűségesen.

Bélésnek egy világos-virágos textilt választottam, mert rossz tapasztalatom van a sötét, pláne fekete bélésekkel. Nagyon nehéz bennük bármit megtalálni, ha mondjuk este nem annyira jól megvilágított lépcsőház előtt áll az ember és pl. a kulcsát keresi.

A horgolt részek nagyrészt Catania fonalból készültek, csak a háromdimenziós virág egyik rétege Zauberball – a múltkoriban bemutatott Rókalepke kendő maradék utolsó métereiből. Az elég nagy gombgyűjteményemet az utóbbi időben méltatlanul elhanyagoltam. Annál nagyobb örömmel keresgéltem benne sokáig, míg a színben és méretben legjobban passzolót megtaláltam hozzá.

 

A blogjáték nyertese

1 hozzászólás a(z) A blogjáték nyertese bejegyzéshez

Köszönöm szépen, hogy velem játszottatok a kis sokszögletes terítős játékban. A random.org segítségét kértem a sorsolában, és a 8. kommentelőnek kedvezett a szerencse, ő pedig – ha a saját kommentemet nem számítom bele – Viktória. 6szog3

Hogy a többiek se maradjanak teljesen terítő nélkül, van egy ötletem. Tervezek karácsony előtt még egy ilyen terítőt horgolni karácsonyi színekben, és ha valakinek van kedve, csinálhatnánk közös horgolást. Mivel nem túl nagy projektről van szó, még akkor is érdemes beszállni, ha csak napi fél órát van időtök horgolni. Szólok indulás előtt, figyeljétek a blogot és a FB oldalt!

Sapkagyár

6 hozzászólás Sapkagyár című bejegyzéshez

Habár szerda, most kész holmit hoztam, de ha úgy vesszük, ez is csak “in progress”. Ahogy tavaly, úgy idén is fogok pár sapkát horgolni karácsonyig, szóval hosszútávú a sapigyár-projekt.

sapigyar

A kékkel kezdtem, ezt az unokahugim születése alkalmából hirdetett FB-játékra készítettem Ákosnak, aki 6 éves és kék sapkát kívánt magának. Aztán annyira belejöttem, hogy meghorgoltam egy lányos fazont is, ezt majd egy karácsonyi cipősdobozba teszem.

Minden évben csinálunk cipősdobozt, de általában utolsó pillanatra halasztódik a projekt, ami miatt kevesebb készül, mint szeretném és ráadásul nem is mindig kapok mindent bele, amit elképzeltem. Idén másképp lesz, az első dobozzal már végeztem is, most kezdtem a másodikat ezzel a sapival és hát jönnek még a téli csizmás cipősdobozok. Bízzunk benne, hogy sikerül tartani a tervem 🙂

A képen látható könyvet egyébként nagyon ajánlom. Sokáig nem vettem meg, mert úgy voltam vele, hogy nem egy nagy durranás a benne lévő sapkák mintája, tulajdonképpen fejből is megy. Igen is meg nem is. Mert pont a sapkánál egyetlen szem eltérés az egyik sorban a sok szaporítás miatt teljesen félreviheti a sapka formáját a későbbi sorokban. Vagy ha épp nincs jelen a célszemély, hogy rápróbáljam a fejére, hogy megfelelő-e már a sapka hossza, akkor nagy könnyebbség, hogy ott a kipróbált minta és ha azt írja, hogy 14 sor szükséges, akkor az tényleg annyi. Szóval én nagyon szeretem a myboshi könyvet és németül tudóknak ajánlom. Kémeim jelentették egyébként, hogy a Müllerben kaphatók myboshi egységcsomagok, feltételezem, hogy abban van leírás magyarul is. (Köszi, Anna!)

Ti készültök már a karácsonyi sk ajándékokkal? Mi minden van a tűiteken?

WIPszerda: Marina kendő

1 hozzászólás a(z) WIPszerda: Marina kendő bejegyzéshez

A 2016/17-es tanévet szülinapi szezont ezennel megnyitom. Nálunk még csak jövő hétfőtől indul a suli, de az első szülinapi meghívók már a nyáron befutottak. A Minecraft témájú bulira majd inkább vásárolt ajándékot viszünk, de a Shopping Queen tematika megihletett, és gondoltam, valami jó kis kiegészítőt horgolok a szülinapos kislánynak. Akihez egyébként különleges kapcsolat fűzi Do-t, mert az egészen kicsi iskolájukban csak öten vannak, akik legalább félig magyarok, így egymás között a titkos nyelvükön beszélnek.

marinaleninek

Mivel már láttam a kislány szobáját, így nagyjából tudom, hogy nála a fehér-rózsaszín-pink színvilággal nagyon elrontani a dolgokat nem lehet. Egyértelmű volt, hogy a kendője alapszíne fehér Barka tó, és a csíkok benne rózsaszínek, narancsok lesznek. A Barka tó egyébként mindig is Marina akart lenni, csak eredetileg magamnak és mentazöldes meg drappos csíkozással készült volna. Mostanra viszont annyi ilyen színvilágú kendőm lett, hogy köszönöm, lemondok egy újabbról.

A Tó fonal egyébként egy álom, annyira puha, közben mégsem túl vastag, igazi nyaksimogató tapintás. A kontrasztszínek vegyesek: a narancs Muzsi festése, egy horgolt kendőből maradt. A pink szintén kézzel festett, a Dawandáról rendeltem még az ősidőkben és már két kendőt kötöttem belőle, valamint a legújabb freeform stólában (aminek a bemutatásával még mindig tartozom) is van egy adag belőle. Most a fonalrendezéskor akadtam rá egy nagyobb darab próbahorgolásra, amiből végül nem lett semmi, és ezt fejtettem fel most. A lazacszín egyszerű bolti zoknifonal, és még találtam egy Drops zoknifonalat is, amit szintén bele fogok horgolni a csíkokba. A fotóhoz képest már kicsit több látszik belőle valóságban, hamarosan mutatom a végeredményt, a buli ugyanis szombaton van, szóval szokásomtól eltérően nem fog ezer évig tartani a befejezése.

Tombolázok

2 hozzászólás Tombolázok című bejegyzéshez

nyaki

Van nálunk a gyerekek sulijában egy remek rendezvény minden évben évvége közeledtével, a nyári kerti party. A party fénypontja a tombola. De ne azt a tombolát képzeljétek el, ahonnan a gyerekek nagyobb része üres kézzel, szomorúan tér haza, hanem valami egészen mást. Itt pontosan annyi tombolaszelvény van, amennyi ajándék, így nem az a kérdés, hogy nyer-e az ember, hanem hogy mit. Ha meg nem olyat, aminek épp örül az embergyerek, mert mondjuk fiú és hajcsatot dobott a gép, akkor még mindig lehet cserélni. Tavaly az orrom előtt zajlott egy ilyen többszörös csereügylet, és ahhoz képest, hogy a kislány csillámpónis zoknit nyert volna eredetileg (túl kis méretben), végül átmeneti gazdája volt egy papírsárkánynak, egy zseblámpának, egy szerszámkészletnek, amire a papája beszélte rá, végül egy tolltartószerűséggel távozott teljesen elégedetten.

Az ajándékokat egyébként a szülők hozzák különféle szponzorcégeken keresztül, vagy lehet leadni duplán kapott játékot, könyvet is. Az elmúlt három évben is mindig gondoltam, hogy majd készítek én is valami sk-t, aztán valahogy mindig bedarált a gépezet. Idén viszont végre összeszedtem magam és készítettem négy nyakláncot. Néhány szerelék, viaszozott szalag meg ilyen apró mütyür lógókák és már kész is.

– Sorozatgyártás? – kérdezte Apahajó, amikor látta a kupacot az asztalon.

– Hát igen, gondolj bele, ha meglátják a gyerekek, imádni fogják és kitépik egymás kezéből, úgyhogy kénytelen voltam legalább négyet csinálni. Meg persze egy halálfejeset a saját gyereknek.

És ha már homár, akkor legyen a csomagolás is szép, kis színes karton, kis pecsét. Bevallom, ezt a részét élveztem a legjobban.

Szivárványos franciacsat régi színes ceruzákból (DIY tutorial)

2 hozzászólás Szivárványos franciacsat régi színes ceruzákból (DIY tutorial) című bejegyzéshez

Nem tudom, hogy vagytok vele, nálunk a színes ceruzák tonnaszámra fogynak. Azt megfigyeltem, hogy elég sokszor leesnek, ezért érdemesebb a rövidebb ceruzákat venni, a hosszúak második fele gyakorlatilag hegyezhetetlenné válik. Így viszont tekintélyes készlet halmozódott fel minicerkákból, amelyek már csak szépek, de rajzolni kényelmetlenek. Most, hogy félóránként változik az időjárás, hol májusi, hol novemberi és igazából kimenni a kutyának sincs kedve (voltunk, de köszönet nem volt benne, bemenekültünk a metróba az eső elől), inkább ilyen apró semmiségek készítésével töltöm az időm, mint ez a szivárványos csat.

csat

Szükséges hozzá egy franciacsat alap, néhány kicsi, de szépen meghegyezett színes ceruza világostól a sötétig sorrendbe rakva és egy ragasztópisztoly. Először a ceruzákat ragasztottam egymáshoz, az aljuk nagyjából egy vonalba esett, és pici ívet próbáltam belevinni, mert a csat is kicsit domború. Aztán a csat felső részét beragasztópisztolyoztam és óvatosan rásimítottam a ceruzákat. Rövid száradási idő után pedig már fel is lehetett avatni. Ha a ceruzákat összeszedte az ember, akkor 10 perc alatt kész.

Hajrá, keressétek elő a ceruzagyűjteményeteket, ha van ilyen, és hajrá! Szerintem nagyon jó ajándék gyerekszülinapra is kábé 3 éves kortól akármeddig, legalábbis a tízévesünk örült neki annak ellenére, hogy már nagyon megválogatja, hogy mit vesz fel és mit nem.

Lila és gombos

1 hozzászólás a(z) Lila és gombos bejegyzéshez

 Ez a lila mindentartó már jó ideje várt a megfelelő cippzárra – az ilyen visszafogott, pasztell árnyalatokhoz valahogy nehezebben találok olyat, ami szép is, meg nem is unalmas, meg nem is túl szirupos, mint mondjuk egy pasztellrózsaszín lett volna. Ez a lilásbarna árnyalat végül mindenben megfelelt kényes ízlésemnek.

 És ha már barna a cippzár, akkor barnás, komolyabb díszért kiáltott, így választottam a Hababann Design csodás kézzel faragott fagombját, amit tavaly nyertem egy FB-os sorsoláson. Enikő egészen különleges tárgyakat készít fából, nemcsak gombokat, de például sütipecsétet, tortatálat, karácsonyfadíszeket is. Nézzetek be a blogjába vagy a FB-oldalára, ha szeretnétek gyönyörködni.

 Ez a neszi egy jótékonysági árverésre került végül, na jó, árverésnek nevezni talán picit túlzás, mert nem volt túl nagy hírverése, meg talán az időzítése sem volt a legjobb, de a lényeg, hogy elkelt és egy 6 éves kislány gyógyulását segíti. Mostanában több ilyen projekt is megtalált és örömmel veszek részt, ha időm engedi. Emellett azt is látom, mennyire nem egyszerű emberektől pénzt kérni még akkor sem, ha a kapott pénz 100%-ban jótékony célra megy, hiszen annyi visszaélés is van. Ha van tapasztalatotok esetleg azzal kapcsolatban, hogy hogy lehet megbízhatóan, átlátszóan menedzselni ilyesmit, örömmel venném, ha megírnátok kommentben vagy akár privátban is. Előre is köszönöm!

Mammut-sapka

1 hozzászólás a(z) Mammut-sapka bejegyzéshez

Lázas készülődés folyik a boszorkánykonyhában: egy nyakmelegítő, egy Cameo, egy Amore, két nyári felső és a meglepetés freeform nyakas várja, hogy elérje végső méretét. (Ez utóbbi abszolút prioritást élvez és hamarosan kisorsolom az Anyahajó-olvasók között!) Ilyen nagyszabású projektek mellett nem árt néha egy-egy apróság, például egy sapka, mint a régi szép időkben.

A kívánságnak megfelelően kétféle zöldből készült. Most szándékosan torzítottam kicsit az árnyalatokon, hogy legyen valami meglepetésfator is, de azt elárulom, hogy a világosabb árnyalat épp az, ami szerintem a leendő tulajdonosnak a legeslegjobban áll. Ahoi fonalat használtam, ami 8-as tűs, ezzel érdemelte ki a Mammut becenevet.

Szülinapi kendő pamutfonalból

3 hozzászólás Szülinapi kendő pamutfonalból című bejegyzéshez

A június a szülinapi zsúrok hónapja, ahogy azt már korábban írtam. Mivel a Dóra osztálytársai oda és vissza vannak a színes horgolt holmiktól, amiket Dóra hord, igazán nem nehéz megfelelő ajándékot kitalálni. Egy június végi bulira készítettem ezt a kendőt Catania-szerű fonalból (100% pamut, 125m/50 gramm, Lana Grossa gyártmány, a pontos névre már nem emlékszem), a zöld szegély pedig tényleg Catania. A kendőtesthez kb. egy és egy negyed gombolyagot használtam fel, a szegély említésre sem méltó mennyiség.

A szegélyminta ugyanaz, mint a Mezzaluna-nál, a sarkokat pedig úgy oldottam meg, hogy kétszer egymás után horgoltam a hullámot és nem volt közte rp.

A minta egyébként a The finer Edge című Cristin Omdahlt könyvből van. Ott egy felsőt készít azzal a módszerrel, hogy az alsó saroktól indul, kétoldalt szaporít, majd szintén kétoldalt egyenletesen visszafogyaszt. Ha a visszafogyasztós részt elhagyjuk, egy háromszöget kapunk, tehát remek kendőhöz is.
Egyébként a felsőt épp most horgolom, de az aktuális kötelezők miatt (ez a kendő és a közös horgolós SBS) kicsit háttérbe szorult – június végén azért legalábbis fázisfotót fogok mutatni róla.

Vogue Motif Wrap Juditnak

1 hozzászólás a(z) Vogue Motif Wrap Juditnak bejegyzéshez

A 2012-es Vogue Crochet különszámának legutolsó modellje már az újság átlapozásának pillanatában megtetszett. Kis módosítással horgoltam meg végül: nem mohair fonalból és nem több szín váltogatásával, hanem egy 15 dekás óriásgombolyag színátmenetes Zauberball-ból (Indish Rosa árnyalat). Mivel ebből a fonalból a motívumok blokkolás után  jóval nagyobbak lettek, kevesebb kört horgoltam. Izgalmas, ahogy minden motívum kicsit más színösszeállítású.

 Ugyan a gyapjú valamivel kevésbé tartja az alakját, mint a mohair, viszont szerintem jóval kellemesebb érzés a bőrnek és így stólaként és sálként is viselhető, lágy esésű és ha akarom meleg, ha akarom, szellős.

Egy pszichodrámás csoporttársamnak készítettem apró köszönetként egy óriási segítségért. 

Older Posts