Posts Tagged with SBS

Helyzetjelentés a 100kreanap kétharmadánál

Január elsején megint indítottam egy 100kreanap kihívást – ez már szinte szóra sem érdemes, évente többször is inspiráljuk egymást ezzel a Fb-os Anyahajóblog csoportban. Mégis minden alkalom, minden száznapos periódus másként alakul. Néha végig sodor a lendület, néha csak döcög az egész. A tavaly nyári például nekem eufórikus alkotólázban telt, még a nyaralás alatt is szinte végig fonalaztam. De amúgy is a nyár hétköznapjaiból a legmeghatározóbb emlékem, hogy az erkélyen ülök és horgolok.

Most ez a téli kör picit más. Persze várható is volt, hiszen télen sokkal több nekem a munka, meg az erkélyen sem ücsörgök. Azért januárban elég szépen haladtam, érdekes módon nemcsak a horgolással, hanem úgy mindennel, tomboltak az energiák. Elkészült néhány nap alatt egy hangulatomhoz illő horgolt mandala.

A Cser Kiadó Horgolt mandalák című könyvéből van a minta

A január másik meghatározó projektje a maradékfelhasználó granny takaró volt, amiről részletfotókat már mutattam egy előző posztban. Mostanra elkészültem az egésszel a szálelvarrás kivételével. Drukkoljatok, hogy összeszedjem hozzá a lelki erőt márciusban!

A február már korántsem volt annyira termékeny, mint a január, bár ennek részben örömteli oka volt. A téli szünetet baráti és családi találkozókkal töltöttük, utaztunk is, így bár vittem magammal horgolást, szinte semmit nem haladtam vele. Ami nálam volt, az egy Doris Chan minta, amit nyáron is meghorgoltam már, itt írtam is róla. Most sárgában készül Drops Cotton Lightból.

Szintén februárban kezdtem, de aztán elfogyott a fonal, így amíg megrendelem az utánpótlást, szünetelni fog egy kék kendő Stonewashed fonalból. (Ennek a pulcsinak a maradéka)

Az utánpótlásrendeléssel még azért várok, mert egyúttal egy következő pulcsihoz is szeretnék ugyanonnan rendelni, de a végső döntés igényel egy kis időt. Pláne, hogy közben még egy sokadik új projektet is kezdtem, de azt majd egy következő posztban mutatom inkább.

Mindenkinek, aki szintén részt vesz a 100kreanap kihívásban, kellemes fonalas 10 perceket kívánok!

Az idei első #100kreanap

A #100kreanap időközben szinte hagyománnyá vált az Anyahajóblog közösségében. Az a célja, hogy 100 napon keresztül minden nap kicsit, akár csak negyed órát fonalazzanak a résztvevők, még akkor is, ha amúgy ezer más fontos tennivaló is lenne. Ez egyfajta tiszteletadás önmagunknak, hogy mi is érünk annyit, mint az összes többi családtagunk, akiknek első sóhajtására azonnal ugrunk, hogy szolgáljunk és védjünk.

Hogy könnyű legyen megjegyezni és számolni a napokat, idén rögtön január elsején kezdtük az első száz napot. Bevallom, nekem nem volt könnyű, nem is lett 100%-os siker. A január még egész jól ment. Egy pink SBS kendővel kezdtem, majd egy babatakaróval folytattam. A hónap végén viszonylag hirtelen felindulásból rendeltem egy Kromski szövőkeretet, így a februári kreaidőt nagyrészt a szövés töltöte ki. Amikor nem szőttem, akkor pedig az ujjatlan Mesa pulcsimon dolgoztam. A pulcsival valahogy március elején eljutottam odáig, hogy már csak a szálakat kellene elvarrni és meg voltam győződve róla, hogy ezt a hónap során megcsinálom. Azóta is a kanapén parkol ez a projekt. A szövés, egy asztali futó elkészült és elégedett is vagyok vele. Szintén még valamikor az év elején fontam is egy kicsit, egy fonalas barinőtől még régebben kapott szöszből lett fonal.

Márciusra két régebben szőtt kendőm kirojtozását terveztem, de valahogy erre nem vitt rá a lélek. Cserébe viszont elkezdtem két horgolt kendőt, egy csipkésebb-odafigyelősebbet és egy granny mintásat, amiben a fonal viszi el a showt. Közben felvetettem egy mások szövésnekvalót is, amivel viszont nem volt meg annyira a flow, mint az elsővel és idejekorán le is kellett szednem a székről. Ez egyelőre várja, hogy kitaláljam, mi fog vele történni. Majd szentelek neki egy teljes posztot is, ha kicsit múlik a frusztráció. Szintén elkezdtem egy horgolt díszpárnahuzatot is, ennek most már csak a varrógépes rész a híja.

Egy vívmánya még volt a márciusnak: végre ellátogattam a szomszédos városkában lévő fonalboltba, és itt végre vettem fonalat egy parkolópályás projekt befejezésére. Végre van rojtnakvaló ehhez a kendőhöz:

Összességében a befejezetlenség érzése maradt meg erről a 100kreanapról, mert igazán elkészült projekt csak három volt, miközben pedig elég sok időt töltöttem fonalazással. Persze nem csodálkozom, hogy így alakult, az élet egyéb területein is elég zaklatott időszak van mögöttem, ilyenkor nem annyira a szálak elvarrása, inkább a felfejtése meg összekuszálása van porondon. Sajnos ez csak nagyon kis mértékben fogható nálam a Covidra, így nem várhatom, hogy majd az oltás mindent megold.

Amire ebben a három hónapban rájöttem: nagyon kényes az egyensúly a nyomasztóan sok elkezdett projekt és a túl kevés projekt között. Most azért nyomasztanak a befejezésre várók, mert már tényleg csak a legutolsó lépések vannak hátra, amiket nem szeretek csinálni. De kell legalább 3-4 olyan projekt, ami épp “szeretem-fázisban” van. Ha ennél kevesebb van, az sem jó. Kell egy tévézős, vakon horgolható, kell egy odafigyelős és egy szövés, ez a minimum.

A következő hetekre összeírtam a to do listámat:

  • kirojtozni az ezüst kendőt
  • a lila csipkés horgolást folytatni
  • a Mesa szálait elvarrni
  • a díszpárnához megvarrni a huzatot és ráapplikálni a horgolt előlapot
  • egy felsőt varrni a lila jersey anyagból (2 éve várja a sorát)
  • eldönteni, mi lesz az elfuserált szövésből (lehet, hogy párnahuzat) és aszerint befejezni
  • a türkiz granny kendőt folytatni és kirojtozni
  • a két szövést kirojtozni, amit még márciusban akartam
  • egy szoknya upcycling projekt
  • kitalálni, mi legyen az elfuserált szövés felvetésének maradékából
  • végre átírni a blog about rovatában, hogy már nem Bécsben élek és kicsit átnézni a Bécs látnivalói posztokat, hogy aktuálisak-e még.

És nálatok hogy alakult a 2021-es első 100kreanap? Mi ment jól, mi vel vagytok elégedettek? És mi halasztódott a következő hónapokra?

Pink SBS kendő

Ezt a fonalat több más szintén lilás-pinkes motringgal együtt pár évvel ezelőtt vettem Soft Rainbow Muzsitól. Pulcsit szerettem volna kötni belőle – fogalmam sem volt még akkor, hogy mennyire nem jó ötlet az én kötési tempómmal és kitartásommal kettes tűvel pulcsit kötni. De szerencsére a korral megjött nálam a reális énkép is, úgyhogy tavaly év végén döntöttem: nem fogok én cérnából pulcsit kötni, inkább keresek hozzájuk kendőmintákat.

SBS-em ugyan rengeteg van, de pinkes-rózsaszínes még nem volt, így addig is, amíg kitalálom, hogy milyen kendőt szeretnék kötni, gyorsan – tényleg meglepően gyorsan – összehoztam ezt az SBS-t. Most nagyon vissza kell fognom a kezemet, nehogy a többiből is ez legyen, annyira kellemes meditatív tevékenység.

Rókalepke színű South Bay Shawlette

Legutóbb a kanapészabály annyira pozitív fogadtatásra talált, annyian mondtátok, hogy ti is ismeritek, csak eddig nem volt néven nevezve, úgyhogy kedvem támadt további szabályoknak is nevet adni. Az SBS-ből sosem elég szabályt például biztosan sokan osztjátok (bár tudom, ez egy megosztó minta). Egy másik szabály pedig: Ha csak egy gombócod van a Zauberballból, akkor az valószínűleg SBS lesz.

Nálam ez a Zauberball-szerelem úgy van, hogy szinte mindegyik színárnyalat tetszik, de némelyik annyira, hogy tényleg nem tudom otthagyni a boltban. Persze csak egy gombócot, ne essünk túlzásokba! Innentől majdnem biztos, hogy hamarosan megint lesz egy SBS-em. Ez itt a Kleiner Fuchs nevű árnyalat, és hála egy kedves blogolvasónak, megtudtam horgolás közben, hogy nem egyszerűen egy kisrókára utal a név, hanem a rókalepkére. Tényleg van ilyen és a szárnyai tényleg olyanok, mintha ebből a fonalból készült kendőt viselne.

Sok mesélnivaló ezen kívül nincs is róla, egyszerűen csak gyönyörködjetek ezekben a színekben! Élénk ősz típusok előnyben.

SBS, az sk fonott kis piroska

sbs sajat fonott

Ahhoz képest, hogy egy SBS még az én igen visszafogott tempómban is néhány napos projekt szokott lenni, ez a kis piroska nagyon sokáig készült. Ennek fő oka persze az, hogy a szokásos 10 dekás mennyiség nem bizonyult elégnek, valószínű a fonal vastagsága miatt. És sk fonott fonal esetében ha elfogy a készlet, akkor komoly feladat elé kerül az ember. Ugyanolyan szösz ugye nincs otthon. Meg pont Anettnek sincs, akitől az első szösz származott. Tehát a a projekt bizonytalan időre jegelve.

Szerencsére a Gyapjúnapon áprilisban valahogy beugrott, hogy nem kell nekem feltétlenül teljesen ugyanolyan szösz, elég az is, ha van ugyanolyan színű része. Így aztán beszereztem szintén Anettől egy narancsos-pirosas-bordós gyapjat, amiből ha kivettem a narancsos réseket, akkor a maradék kifejezetten összetéveszthető volt az eredeti színnel. Így aztán gyorsan megfontam, gyorsan belehorgoltam a kendőbe az így nyert néhány dekát – és ekkor kitört a nyár, így a blokkolásra valahogy nem volt motivációm. Most viszont az is elkészült, és így egész jól lehet látni, hogy mennyire légies lett a blokkolástól ahhoz képest, amilyen előtte volt. Azért még ne jöjjön az ősz, ha lehet, kibírja még egy darabig a szekrény mélyén ez az SBS is.

Csak a szokásos: SBS ajándékba

1 hozzászólás a(z) Csak a szokásos: SBS ajándékba bejegyzéshez

Csak a rend kedvéért lekönyvelem ezt is: újabb South Bay Shawlette készült ballagós ajándékba Do napközis tanárnőjének, ezúttal Lang Yarns fonalból. Csodálatos árnyalatok, és a legjobb, hogy végre ilyen rózsaszíneset-lilásat is horgolhattam, mert ezt készíteni nagyon szeretem, viszont nem hordom. Ez utóbbit még persze felülvizsgálom, végülis ahogy az ember öregszik, egyre többet enged meg magának. Mint például egy közelebbről meg nem nevezett családtag, aki focizás előtt megkérdezte, fel lehet-e venni egy adott szalmakalapot focizáshoz. Mire egy másik közelebbről meg nem nevezett családtag – és nem én! – azt válaszolta: “Ha nem zavar, hogy hogy nézel ki, igen.” Korához képest igen bölcs és frappáns válasz szerintem, tényleg büszke vagyok rá.

Na de lássuk ezeket a fantasztikus színeket!

sbspiros1 sbspiros2 sbspiros3 sbspiros4

Ezzel a tanári ajándékok témát egy időre lezárom, mert ugyan lesz még egy Staccato Shawl, de ahhoz még csak most találtam meg a megfelelő fonalat, úgyhogy még egy-két hétig biztos elszöszölök vele. Élvezzétek a nyári szünidőt, egy hét múlva nálunk is vége a sulinak és mi is csatlakozunk a boldog vakációzókhoz.

 

Ahogy azt Móricka elképzeli

2 hozzászólás Ahogy azt Móricka elképzeli című bejegyzéshez

sbs2

Emlékeztek erre a csodás fonalra? Néhány hete teljes magabiztossággal elkezdtem belőle a Do napközis tanárnőjének a búcsúajándékát készíteni, egy filéhorgolt aszimmetrikus sálat. Már az a sál is úgy indult, hogy eredetileg SBS akart lenni, de aztán azt mondtam magamnak, hogy na ne, mindig SBS, tiszta unalmas, legyen valami más, valami ami technikailag is kihívás. És igen, nagyjából addig érdekelt a másik minta, amíg meg nem értettem, hogyan szaporítódik a széle és úgy egyáltalán, milyen logika alapján működik az egész. Aztán ránéztem, és megállapítottam, hogy ez nagyon nem illik a leendő tulajdonoshoz, kár is tovább folytatni. Így aztán visszakanyarodtam a régi jó, minden alkalomra és szinte mindenkihez passzoló, egyszerű, mégis gyönyörű SBS-hez. Ami bevált, azt megtartjuk, ennyi. Úgyhogy most a hosszú hétvégén belehúzok, már csak öt hét van a suliból, és még két búcsúajándék. Nektek is kellemes hétvégét!

WIPszerda: SBS pirosban

1 hozzászólás a(z) WIPszerda: SBS pirosban bejegyzéshez

Van az a pillanat, amikor próbálom menteni egy SBS fotóját valami kifejezőbb néven, mint a napi dátum + sorszám. Legyen mondjuk a minta neve és a szín, zoldsbs, lilasbs, ilyesmi. A gond csak az, hogy általában azt a választ kapom vissza, hogy “Ilyen néven már található fájl. Írja felül a program?” Nem, ne írja felül, természetesen az a lilasbs nem ez a lilasbs. Számtalan SBS-t horgoltam már, szerintem egy szivárványt simán ki lehetne rakni belőle. Már vártam most is a hibaüzenetet, amikor beírtam, hogy pirossbs – de semmi. Ezek szerint ez az első piros? Nahát, épp itt volt már az ideje.

 Saját fonású gyapjú – és bár nem tűnt olyan vastagnak, azért meghorgolva elég télies lesz. Még nem tudom, mire elég ez a majdnem 10 deka fonal, de mert amúgy is szakaszonként más a színe, még lehet, hogy kiegészítem valami más bordós színnel. Odavagyok a tapintásáért, nagyon puha, egyáltalán nem szúrós vagy érdes. És akkor még mutatok egy közelképet, a többit meg majd akkor, ha majd elkészül.

A fonalaskosár titkai

4 hozzászólás A fonalaskosár titkai című bejegyzéshez

Itt volt már az ideje, hogy átnézzem a fonalaskosaram – ami nevével ellentétben nem fonaltárolásra való, hanem félholt horgolások és kötések temetője. Itt van például ez a kékség. Malabrigo Lace, finom, színe tökéletes, mégis. A Citronhoz vettem, de be kellett látnom, hogy ehhez a vékonysághoz kötésben még nem nőttem föl, így kerestem hozzá horgolós projektet. Pont erre a fajtára van szükség az Ephesus Cowl-hoz (Kristin Omdahl mintája), tehát belevágtam. Az egy dolog, hogy ízületgyilkos ez a sok virágocska ilyen vékony fonalból. De valahogy nem tetszett az sem, ami lett belőle. Hideg időre túl semmiség, meleg időre túl gyapjús-télies. Súlyra pehelykönnyű, mégse nyári darab. Nem éreztem, hogy a technikai érdekességen kívül érdemes lenne tovább kínoznom magam ezzel a modellel. A lebontásnak ez a fonal is makacsul ellenáll, nagy kínszenvedéssel sikerült valamennyit még megmentenem a fonalból, de egy ponton túl nem ment. Most azon gondolkozom, hogy valami pólót fel lehetne-e dobni egy horgolt szegéllyel vagy valami más módon hasznosítható-e. A gombóc többi része pedig egyelőre keresi élete értelmét.

Ez a kezdődő SBS nem a fonalaskosár, hanem a bőrönd alján volt: Berlinben vettem a fonalat, amikor a magammal vitt projektet kivégeztem és amúgy is rossz napom volt. Akkor meg már inkább fonalat venni, mint csokit, nem igaz? Katia Darling – erről a fajtáról már sokat hallottam, de most láttam először és a színválaszték tényleg nagyon kedvemre való. Összetétele kb. fele-fele gyapjú és műszál. Ilyet még sosem használtam kendőhöz, úgyhogy kíváncsian várom, mennyire tolerálja a bőröm.

És hogy mi minden volt még a fonalaskosár alján? Legyen elég annyi, hogy rémes volt a szembesülés. Még gondolkozom a zombik sorsán. És ti mivel kötitek le magatokat mostanában?

Schoppelwolle, Zauberball – az aktuális kedvencem

3 hozzászólás Schoppelwolle, Zauberball – az aktuális kedvencem című bejegyzéshez

A Zauberball fonalakat mióta megláttam, nagyon szeretem. És ahogy telik az idő – ellentétben más kapcsolatokkal – az a vonzalom csak fokozódik. Új és új színek, árnyalatok, fonási módok gondoskodnak arról, hogy minden egyes fonalboltos látogatásomkor találjak még egy olyan fajtát, amit korábban nem ismertem. Mondjuk nem minden alkalommal hagyom magam elcsábítani – ezt azért vegyük be a protokollba.
Egy régi sálprojektből maradt valamennyi narancs-lila-vörös fonalam és unalmamban elkezdtem ötszöget horgolni belőle különösebb cél nélkül. Mivel ezeket a színeket csak horgolni szeretem, viselni nem, lakberendezési tárgyban kezdtem el gondolkozni. Most szép lassan növesztem – azóta már új gombolyagot kellett kezdenem – s majd meglátjuk, mekkora lesz. 2 és feles tűvel, mert mazochista vagyok. Ez a relax-horgolásom. Ha semmi máshoz nincs agyam, vagy filmet nézek, csinálok hozzá egy-két kört.

Ez egy olyan hét, amikor két SBS-t mutatok, igaz, már kicsit régebben készült el. A Blaukraut bleibt Blaukraut nevű árnyalatot választottam egy kolléganőm kendőjéhez, ezek a kedvenc színei. Köszönetképp horgoltam, ő látja el ugyanis a gyerekeket nagy mennyiségben német nyelvű gyerekkönyvekkel.

Blokkolás közben jócskán nőtt a kész darab, ami a kendőnek jót tett, a lelki világomnak azonban rosszat. Elkezdtem ugyanis még decemberben a kórházban egy végeláthatatlan kardigánprojektet ebből a fonalból. A kész kardigán képén látszik, hogy nincs blokkolva, sőt, víz se érte. Ez azt jelenti, hogy ha a minta szerint horgolom, akkor csak addig lesz jó a méret, amíg először víz nem éri. Oké, hogy gyapjút nem mosunk gyakran, sőt, igazából csak párában szellőztetünk, de mindig történhetnek balesetek, ami miatt mégis mosni kell. A kardigán sorsa így egyértelmű: ami eddig elkészült belőle, azt bontani kell. Félek, hogy átszámolgatni az egész mintát nem tudnám, úgyhogy most fájdalmas búcsút veszek ettől a tervtől. Na de marad a kérdés: mit kezdek 50 deka, azaz rémsok Zauberball fonallal? Ötleteket hálásan fogadok “Balukraut bleibt Blaukraut” jelszó alatt.

Older Posts