Posts Tagged with horgolásminta

Karanténprojekt: My Precious Sweater

Van azért a covid-őrületnek előnye is. Normálisan esténként van időm kötni-horgolni, gyakran filmet is nézek közben, szóval a projekteknek elsősorban egyszerűeknek kell lenni, fél szemmel odanézősnek és semmiképp nem számolósnak, mert arra már este nem vagyok képes. Nem véletlen, hogy pulcsit vagy felsőt nagyon ritkán készítek, akkor is leginkább olyat, amin egy szem ide vagy oda nem számít.

A covid-karatének ezen változtattak. A szokásos 12 órás agyölő munkanapjaim helyett jóval nagyobb a szabad terem és a normális mennyiségű munkát is szabadabban osztom be. (Tudom, ez leginkább azt mutatja meg, hogy mennyire nemnormális terheléssel éltem covid előtt, és a legtöbb ember okosabban viszi az életét nálam. Nekik valószínűleg a plusz terhelés tűnik fel, nem a könnyebbség, de hát nem vagyunk egyformák.) Ennek hála, már a második karanténfelsőmet fejezem be, ráadásul ez egy igazi, hosszúujjas pulcsi, aminek a mintája tényleg figyelmet igényel.

A minta megtalálható a ByKaterina blogon ingyenes és fizetős változatban is. Én a fizetőst választottam, egyrészt mert az könnyen nyomtatható formátum, másrészt meg amiatt, amiről itt egyszer hosszan írtam. A leírásról csak jókat tudok mondani, nem találtam benne hibát és teljesen logikus, jól követhető az egész.

Scheepjes Stonewashed fonalat használtam hozzá. Ez az első projektem ezzel a fonallal, és mivel a pulcsit még nem mostam (sőt, nem is blokkoltam), íggy a tartósságáról sajnos nem tudok írni, de optikailag egyszerűen imádom az egyszínű, de mégsem kinézetet. Az egyedüli béka, amit le kellett nyelnem, hogy az első gombóc fonal, habár egy eredeti tizes pakkban vettem, mégis sárgásabb árnyalat, mint a többi. Jó a rosszban, hogy pont elsőre használtam azt, szerintem az eltérő árnyalat valahol középen a pulcsiban rosszabbul nézne ki, mint így. Most attól a bosszantó mellékszálról, hogy simán elég lett volna a többi, ténylegesen egyszínű gombolyag is a pulcsihoz, az egy sárgásat meg használhattam volna bármi másra, tekintsünk el. A tanulság mindenesetre az, hogy még az egyben vett fonalakat is nézzétek át, és még a festésszámnak se higgyetek annyira, mint a saját szemeteknek. És mindenképp nappali fényben végezzétek ezt az összehasonlítást, mert szerintem nálam ezen csúszott el, lámpafényben minden sárgásabbnak tűnik ugyanis.

Na de ezzel a kis hibával együtt is nagyon tetszik a végeredmény. Picit oversized, de nem túlzottan. Laza is meg igényes is. Az ujja bősége nem annyira fér be a kabátomba, így leginkább kabát nélküli időben fogom tudni utcán hordani, de az is jön hamarosan. Boldog tavaszt és kitartás minden magyarországi fonalastársnak a következő hetekhez!

Új kabáthoz új sapka

2 hozzászólás Új kabáthoz új sapka című bejegyzéshez

dorasapi

Idén nagyon korán sikerült megvenni Do télikabátját, még javában rövidujjúban jártunk. Viszont én már be voltam sózva, mert a tavalyi sapkáját rommá hordta (belinkelt képen balról a második) és egy pillantás a naptáramba elég volt ahhoz, hogy lássam, vagy szeptember végén lesz a gyereknek kabátja meg sapkája, vagy november közepén. Akkor már inkább a túl korai időpont mellett döntöttünk.

A kabát- és cipővásárlás Do esetében színes, szélesvásznú, egész estés program, pontosabban inkább egész napos, ez ő is tudja meg én is. Nem azért, mint annakidején az én gyerekkoromban, amikor a szülők és gyerekek ízlésének közös nevezőjét tartott sokáig megtalálni. Nálunk méretproblémák vannak. K-val bemegyünk a cipőboltba és 10 perc után cipővel távozunk. Do-val bemegyünk a cipőboltba és ami tetszik, nincs a méretében, ami meg nem tetszik, azt minek vegyük meg. Legalábbis az első boltban, a másodikban és a harmadikban még így gondoljuk. Aztán a negyedikben megfogadjuk, hogy bármi lesz a méretében, megvesszük – de sajnos semmi nincs. Az ötödikben már mindenki bőg és vagy távozunk cipő nélkül vagy random veszünk piros lakkcipőt a hótaposó helyett. Na hát most kis híján ugyanezt sikerült kabátfronton is előadni. Do ugyanis az utóbbi évben nagyon megnyúlt, majdnem olyan magas, mint én. Emellett maradt ugyanolyan vékony, mint volt, úgyhogy a vastag, bélelt kabátokban úgy nézett ki, mintha botsáskát csomagoltak volna egy komplett medvecsalád lenyúzott szőrébe. Amikor ezt megemlítette, sajnos tényleg igazat kellett adnom neki, így egymás után raktuk vissza a vállfákra a szebbnél szebb színű kabátokat. Egy idő után aztán azt mondta, hogy vegyük meg, ami nekem tetszik, neki mindegy. – Már hogy lenne mindegy? Csak olyan kabátot veszünk, ami tetszik neked. Évente 6 hónapot hordod minden nap. – Á, nem gond, vegyük meg, már látom, hogy unod.

Ilyen együttérző hang után aztán összeszedtem magam és újabb bolttámadásra indultunk.

Végül egy kb. 4 órás túra után sikerült a kabáttémát rövidre zárni, a gyerek választott, én meg csodálkoztam, hogyhogy egy sötétbarna, szerintem inkább öreges kabát tetszett neki, de hát rendben, lényeg, hogy neki tetszik. Én meg otthon feltúrtam a készleteimet, vagyis egyszerűen kihúztam a sapkafonalas fiókot, mert a legutóbbi fonalrendezés óta ilyen egyszerűen megy az egész, mutattam két színkombinációt a sapkához, Do pedig kiválasztotta a drapp-fehér-rózsaszínűt.

És akkor az extrém hosszú bevezetés után végre itt a sapka mintája. Vastag, 6-os tűhöz ajánlott műszál-gyapjú keverékfonallal készül. Mindegyik maradék volt címke nélkül, így pontosabbat sajnos nem tudok írni.

Csúszókörből indulva

  1. kör: 10 erhfp (félpálca)
  2. kör: minden erhfp-ba két erhfp (20)
  3. kör: erhp-k, minden második pálcába szaporítunk (30)
  4. kör: erhfp-k, minden harmadik pálcába szaporítunk (40)
  5. kör: erhp-k. A körben összesen hat helyen szaporítunk (46)
  6. körtől már nem szaporítunk. A páros számú körök erhfp-val, a páratlanok erhp-val készülnek a 11. körig. Utána három sor erhfp-val, az utolsó kör rp-val készül.

Kifejezetten szép formájúra sikerült most ez a sapka és tökéletesen passzol a méret a majdnemfelnőtt 11 éves fejére.

A szülinap-kihívás: bemelegítés

2 hozzászólás A szülinap-kihívás: bemelegítés című bejegyzéshez

 Ahogy ezt a tartókát horgoltam az aktuális szülinaposnak, az a gondolatom támadt, hogy az sk ajándék több okból is jó ötlet. Egyrészt az, hogy boltba járkálni nem szeretek, horgolni meg igen, tehát sokkal nagyobb örömet okoz valamit készíteni, mint venni. Másrészt mivel utálok vásárolni, mindig ugyanabba a három boltba megyek, szóval jó eséllyel nem valami eredeti dolog lesz, amit választok. Rosszabb esetben már van is olyan cucca az ünnepeltnek. És bevallom, annyi meghívást kapnak a gyerekek, hogy sokszor a bulin tudom meg egyáltalán, hogy ki a meghívó gyerek, a meghívón szereplő névhez nem tudok arcot kötni, szóval így a személyesen kiválasztott ajándékra nem sok esély van.
Jó sok időm volt filozofálni horgolás közben, tartott vagy négy órát, míg elkészült a horgolt rész, aztán meg még a cippzár meg a rávasalás, és ha sokat gondolkozom, általában valami nagyszabású elhatározás lesz az eredmény. Most például az, hogy a következő évben nem érzem majd kötelességemnek, hogy minden szülinapi meghívást elfogadjanak a gyerekek. Másrészt pedig ha lány a meghívó gyerek, akkor sk ajándékot fog kapni. Így legalább biztos nem olyat viszünk, ami már van neki és szerintem amúgy is beléptek abba a korba a lányok, hogy már szeretik az ilyen kis tatyókákat, meg kendőcskéket, kistáskát, úgyhogy szerintem örülni is fognak neki. Majd most leteszteljük hétvégén az első darabot.

És hogy a száraz tényeket is rögzítsem: a két színből összesen 40 gramm Drops Cotton Light fonalat használtam, 3,5-ös tűt. A muffin motívum rávasalható, vékony textilzsebkendőn át gőzzel kellett vasalni. A cippzárt kézzel öltögettem bele, apró fércöltéssel – ha tényleg ráállok a sorozatgyártásra, akkor meg kellene tanulni a gépi cippzárbevarrást is, ez a következő feladatom. A kézi varrás stabilitásával nincs gond, már több cippzáros tartónál bevált, de azért a gépi varrás a visszáján szebb lenne.
A horgolás menete: Laza láncszemsorral kezdtem a kívánt hosszban, majd
1. a kezdő láncszemsort mindkét oldalról körbehorgoltam rövidpálcákkal, a két szélső szembe 4-4 rp-t öltöttem.
A 2. körben Minden szembe 1 rp kivéve a két végén a középső szemek melletti szemekbe: ide 2-2 rp.
A 3. körben minden szembe 1 rp
A 4. körben minden szembe 1 rp
Én az 5. sorban fogyasztottam néhány szemet, de azt hiszem, nem kellett volna, tehát legközelebb egyszerűen a tartóka tetejéig minden szembe 1 rp-val haladnék. Színváltás igény szerint, a fonalvégeket rögtön el is dolgoztam, hogy később ne kelljen a tatyó belsejében szerencsétlenkedni. Nagyjából ennyi, teljesen meditatív munka volt, és ami a legjobb: ma voltam egy menő kiegészítős-ékszeres üzletben és stílusban nagyon hasonló nesziket láttam, szóval ezek szerint még trendi is a cucc a kiskamaszok között.

„Indián nyár” könnyű sál hűvös nyári estékre és melegebb őszi napokra


A színei miatt nagyon szeretem a Catania fonalat, különösen bébi és gyerekholmikhoz illetve kisebb dekorációs projektekhez. Egy hátránya van: szezononként változtatják a színskálát, így a maradék gombócokból csak apróságokat lehet készíteni, ha már nem kapható utánpótlás. Ez a szükség szülte az alábbi babasál mintáját is, amelyet néhány kedves horgolós ismerős már tesztelt is a nyáron. 
Kis kommentár előljáróban hozzá: 
– a célom az volt, hogy bármilyen méretben el lehessen készíteni a sálat, és mert nem túl bonyolult a méret változtatása, csak a babasál méretét dolgoztam ki részletesen, a nagyobbakat gond nélkül meg tudja csinálni az útmutatások alapján az, akinek mondjuk minimum a második horgolt projektje ez a sál. Ha mégis kérdés lenne, természetesen segítek, írjatok bátran!
– Ami még fontos: ahol kihangsúlyozom, hogy lazán kell horgolni (a sál négy sarkánál), ott ez tényleg fontos a felkunkorodás elkerülése érdekében.
– A horgolás közbeni apró egyeletlenségeket szépen eltünteti, ha a végén a sálat blokkoljátok.
Felhasznált anyagok: Catania 100% pamutfonal (125 m/50 g) vagy más hasonló vastagságú pamutfonal négy, egymással harmonizáló  színben. 3,5-es tű vagy amilyet ehhez a fonalhoz használni szoktál.
A képen látható modellnél
1.       szín: narancssárga
2.       szín: muskátlipiros
3.       szín: püspöklila
4.       szín: padlizsánlila
Az 1. és 4. színekből van szükség nagyobb mennyiségre, a 2. és 3. színből az alább olvasható méretben (1-3 éves totyogó) csak néhány deka fonalra volt szükség, az 1. és 4. színből is elég volt egy gombolyag.
A sál hosszanti irányban készül, a narancssárga csík felezővonalánál található a kezdő láncszemsor. Onnan indulva körben haladunk és növeljük a sál szélességét. ezzel együtt valamennyire nő még a sál hossza is. A minta természetéből következik, hogy bármilyen hosszúságú láncszemsorral kezdhetünk, így bébitől a felnőtt méretig bármilyen sálat készíthetünk. A felhasznált fonalmennyiség természetesen ehhez igazodik.
  1. sor:
Az 1. színből 129 láncszemes kezdősort horgolunk. A láncszemek legyenek lazák – ettől függ, hogy a végén a sál szépen kifekszik-e vagy középen összeráncosodik. (Ha szorosan horgolsz, inkább horgold a kezdő láncszemsort egy féllel nagyobb tűvel, mint a többit. Szintén jó megoldás lehet, ha az „alapozó rövidpálcás sor” technikát használod.)
2. sor:
Még mindig az 1. színnel 3 lsz magasítás (megfelel egy erhp-nak), 127 erhp, a következő szembe 7 erhp. A kezdő lszsor másik oldalán folytatva az utolsó szemig minden szembe 1 erhp, az utolsó szembe (ahol a 3-lsz-es magasítás van) még 6 erhp. A sort összekapcsoljuk hamispálcával, csatlakoztatjuk a 2. színt, majd az első szín szálvégét levágjuk, megcsomózzuk.
(Alternatív megoldás, ha nem 129 szemre kezdjük: a kezdő láncszemsor két végén lévő szembe 7-7 erhp kerül, s a kettő közötti részen minden szembe 1-1 erhp. Az összszemszám a két vége között értelemszerűen akkor nem 127 lesz, hanem több.)
Most a képen látható narancssárga csík van kész.
  3. sor:
1 lsz magasítás, 3 lsz – az előző sor két szemét átugorjuk, a 3. szembe rp. Ezt ismételjük a kör végéig. A kanyaroknál is marad ez a szemszám, de figyeljünk, hogy ott legyenek valamivel lazábbak a láncszemek. (ez nagyon fontos, ellenkező esetben a sál kunkorodni fog a sarkoknál, ami ugyan nem tragédia, de ha megy szebben, miért ne.) A kör végén a magasító láncszemhez hamispálcával kapcsoljuk az utolsó szemet, majd elvarrjuk a szálat.
(A 129 szemes kezdésnél pontosan kijönnek a kétláncszemes kihagyások. Ha egy másik kezdő szemszámnál nem jön ki pontosan, akkor hagyjunk ki nyugodtan 3 lsz-et az utolsó  ismétlésnél vagy ha szebben kifekszik, akkor oktassunk be két kisebb közös mintaegységet az íves résznél. A következő sorban ki fog egyenlítődni az esetleges szabálytalanság.)
 
            (in progress)
  4. sor:
Csatlakoztatjuk a 3. színt az egyik láncszemívbe. (nem a rp-ba!) 3 lsz magasítás (egy erhp helyett), 1 erhp, 1 lsz, 2 erhp az első ívbe. A többi ívbe 2 erhp, 1 lsz, 2 erhp. ezt horgoljuk a kör végéig. Hamispálcával kapcsoljuk a3 magasított lszhez a kör utolsó pálcáját. A fonalat elvarrjuk és elvágjuk.
5. sor:
Csatlakoztatjuk a 4. színt egy egyláncszemes közbe. 2 lsz magasítás, 1 erhfp, 2 lsz. A következő lszközbe és aztán végig a kör végéig:  2 erhfp, 2 lsz. A kör végén hamispálcával kapcsoljuk az utolsó pálcát a magasító 2. lsz-be a kör elején. A fonalat elvarrjuk és elvágjuk.
 6. sor:
Újra a 3. színt csatlakoztatjuk, mégpedig az egyik erhfp-k közötti lszközbe. Mindegyik ilyen láncszemívbe kagylómintát horgolunk: 1 rp, 1 erhfp, 1 erhp, 1 erhfp, 1 rp. A végén hamispálcával kapcsoljuk a kört, majd elvarrjuk és levágjuk a szálat.
Eldolgozzuk az összes kilógó szálat, a kész sálat pedig blokkoljuk vagy gőzölés közben formára igazítjuk, miközben figyelünk arra, hogy az íves szélek is szépen kifeküdjenek.
Rövidítések:
lsz: láncszem (chain)
erhp: egyráhajtásos pálca (double cr)
erhfp: egyráhajtásos félpálca (half double cr)
rp: rövidpálca (single cr)
Természetesen más fonalból is meghorgolható, egy bambuszos változatot például kifejezetten tervezek is még készíteni, de persze az nem fonalfalás lesz. 
Jó horgolást kívánok ehhez a kétestés projekthez, s előre is köszönöm, ha a horgolás tapasztalatait és az elkészült projektek linkjét megosztjátok kommentben.

Waiting for Spring Girls’ Hat

4 hozzászólás Waiting for Spring Girls’ Hat című bejegyzéshez

 Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy teszthorgolhattam Agneta sapkáját.
Az első nekifutáskor azonnal kiderült, hogy Magyaroszágon is vannak dialektusok, mi több, horgolási dialektusok, és hogy amit én rövidpálcának ismerek, azt Agneta kispálcának nevezi, viszont nála is van rövidpálca, mégpedig az általam egyráhajtásos félpálcának nevezett szem. Ennyit tesz, hogy valaki angol vagy német nyelvű minták alapján tanult-e horgolni és hogy Magyarország melyik táján él.
Viszont a fogalmi tisztázás után másodjára sikerült a megfelelő módon meghorgolnom ezt a remek mintát.

 Catania fonalat használtam hozzá és 3,5-ös tűt, és minden erőmet bevetve megpróbáltam nagyon lazán horgolni – és igen, sikerült 7 éves méretet elérnem, sőt, picit még laza is a fejtetőn.
Mivel van benne türkiz, nagy a boldogság, és Donak van egy újabb tavaszi sapkája. Az én kedvenc árnyalatom ebben egyébként az a barna, amiből a szegély van és a menta.

A mintáról egyébként még annyit, hogy üdítő kivétel: minden lépés pontosan van leírva, minden szemszám kijön úgy, ahogy az a mintában szerepel. És ami a legjobb: nagyon egyszerű technikailag, mégis annyira feldobja a két kagylós minta. Kezdőknek is nagyon egyszerű és biztos sikerélmény szerintem, nagyon ajánlom.

Gyors siker nyugtalan horgolóknak

8 hozzászólás Gyors siker nyugtalan horgolóknak című bejegyzéshez

 Hála a szeptemberi őrültek házának, semmi olyan tevékenységhez nincs kedvem, ami fél óránál tovább tart. Leülni megnézni egy filmet, ami másfél óra – mekkora időpazarlás, amikor a szabadidős to do listám minimum 20 tételből áll! A tetején persze az alvás szerepel három felkiáltójellel – na ez az igazi időpazarlás, ugyanakkor sajnos nélkülözhetetlen.
Pechemre persze épp most nincs olyan horgolós projektem elkezdve, aminél nem kell odafigyelni a bökésekre és nem kell mintát bogarászni. Gondoltam, hogy akkor inkább hagyom a horgolást, és csinálok mást. De olvasni sincs kedvem fél oldalnál többet. Rémes. Akkor már inkább legyen valami, ami horgolás, fejből megy, ugyanakkor gyors siker! Eközben meg fogyjanak a maradék fonalak is – ha már lúd, legyen kövér.
Így esett, hogy konyhai rongyot horgoltam. A mintát, remélem, sikerült értelmesen lerajzolnom. Az első sor szerintem világos, a másodiknál a sor úgy kezdődik, hogy egy kúszószemmel eljutunk a két pálca közébe, onnan indul a három lsz, majd ugyanebbe a közbe még egy erhp. Ezzel a módszerrel indítunk minden sort. Nem horgoltam körbe, hogy megmaradjon a kis recés szél, ami ebből a mintából adódik. Még fél gombóc fonalat se igényelt és kevesebb, mint fél óra alatt elkészült, így talán túlélem a következő fél napot megőrülés nélkül és lesz erőm az ananászos kendő befejezéséhez is.

Csősál horgolásmintával (34.)

9 hozzászólás Csősál horgolásmintával (34.) című bejegyzéshez

Úgy látszik, most van az a korszakom, hogy a régi fonalaim tisztázzák az identitásukat. Ez a narancssárga nemrég még csipkestóla akart lenni, de aztán még félút előtt belátta, hogy nem elég nagy ehhez a feladathoz. Kb. 20 deka hiányzott hozzá és az utolsó, amihez kedvem van, utánpótlást venni. Pedig elvileg lehetséges, a Burda még mindig árulja, láttam a múltkor. Egy szó, mint száz, visszabontottam a csipkestólát.

A minta, amit kitaláltam hozzá, elég egyszerű, mondhatnám játszótér-kompatibilis. Annyi magyarázat hozzá, hogy a harmadik sor azért kezdődik azon az oldalon, ahol a második, mert a második sortól körben haladunk. S hogy ez világosabb legyen, jöjjenek a fázisfotók.

Az első sor 105 darab rövidpálcás kezdőszem. Lehet láncszem is, de akkor utána jön rá egy sor rövidpálca. Ekkor még sorban haladunk, tehát a következő sor – mintán második – előtt megfordítjuk a munkát és szépen lehorgoljuk: 3 lsz, % két szem átugor, harmadikba két erhp-2lsz-2erhp, két szem kihagy, harmadikba 1 erhp és ismétlés a %-tól. A sor végének úgy kell elvileg kijönni, hogy épp a magában álló erhp következik, de ezt nem horgoljuk, hanem most kapcsoljuk össze a sort körré, így a kezdő 3 lsz (megfelel 1 erhp-nak) lesz a záró is. Érthető így?
És akkor a második sor kezdődik: újra 3 lsz magasításnak, és újra egy legyező, egy magányos erhp – minden úgy, ahogy az előző sor adja. A legyezők mindig az előző sor legyezőinek a 2lsz-es közébe készülnek. Minden sor után szépen összekapcsoljuk.
Miért nem az elején kapcsoltam körré? A válasz prózai: mert ha így tettem volna, nagy eséllyel elcsavarodott volna a munka, mert ez az én formám. Egy teljes kész sor után ezt azért már jobban lehet kontrollálni. 
Ezek után már nincs más feladat, mint addig horgolni, amíg el nem érjük a megfelelő méretet vagy amíg el nem fogy a fonal. Az én sálam 12 dekás lett, ez elég nagy ahhoz, hogy akár csak simán belebújva is melegítsen, viszont elég széles ahhoz, hogy még egyszer rá is tudja csavarni az ember a nyakára.
Ja igen, a lezáró művelet természetesen az, hogy az első sort, ami még nem körben készült, az amúgy is ott lévő fonalvéggel feltűnés nélkül összekapcsoljuk és elvarrjuk.
És akkor rávarrtam az új cimkémet, ami annyira cuki és professzionális jelleget kölcsönöz a műnek, pedig az egész csak egy játék. 😉

Horgolt cicasapka leírással

3 hozzászólás Horgolt cicasapka leírással című bejegyzéshez

Meglepő dolog történt: K. kért tőlem egy saját készítésű sapkát. Azért meglepő, mert kreatív anyák gyermekeinek a vásárolt sapka a vágyak netovábbja, az, hogy olyan legyen, mint mindenki másnak az oviban/bölcsiben. De amikor Táltos Bandi sapkáját meglátta, azonnal felfedezte benne a hegyes fülű cicát és egy szuszra kért is egyet. Kicsit sokat kellett várnia rá, de végül megkapta, amit akart. Külön köszönet az ihlet forrásának, a fonalbolt téli kiárusításának, ahol ezeket a szőrös jópofa fonalakat 1 Euróért dobták az ellenállni nem tudó Anyahajó után.

Ezen a képen látszik, hogy a sapi fazonjában van valami fertőző: ahogy egy elkészül, egy másik ember is megkívánja magának. A rózsaszín Do-é lett.

Itt látszik, mi is a cicás a sapiban: a két csücsök legfelül. Meg az is látszik, milyen mozgalmas egy hároméves élete.

Ez a kép különösen is praktikus, mert végre használat közben is látszik a nemrég még félkészem bemutatott patchwork takaró, ami remek háttér a rózsaszín mikuláscicasapi számára. Azért mikulás, mert fehér szőrös a szegélye.

Itt pedig bevetés közben látható a sapi, valamint minden idők legéletveszélyesebb játszótere. Iskolapéldája annak, hogy lehet megépíteni úgy egy játszóteret, hogy az összes EU-szabálynak megfeleljen, mégse lehessen eltölteni fél órát anélkül, hogy ne kelljen többször megmenteni a gyerek életét.
Itt pedig egy kis saját rajzolású horgolásminta: kedvenc mintám, mert semleges a külseje (nem a tipikus erhp kinézet, hanem valahogy egységesebb), ugyanakkor rugalmas, tehát olyasmi, mintha passzét kötne az ember, csak horgolt. A pöttyök láncszemet, az ikszek rövidpálcát jelentenek.

Egy téglalapot horgolunk, a rövidebbik oldala kezdősor, ez a sapka magassága, s a horgolást addig folytatjuk, míg elérjük a gyerek fejkörfogatának méretét. (Belekalkulálva a horgolás nyúlását is.) Legjobb próbálgatni vagy egy meglévő sapkához viszonyítani – abban az esetben, ha alvásidőben horgoljuk.
Ha elkészült a téglalap, akkor két oldalát összevarrjuk/ összehorgoljuk értelemszerűen, aztán a szabadon maradt oldalt körbehorgoljuk a szőrös fonallal. Ennyi az egész, a siker pedig garantált! Jó horgolást!

p.s. Amúgy meg reménykedem, hogy az lesz, mint az esernyővel: ha van nálam, nem esik az eső. Ha pedig van új téli sapi, akkor nyilván jön a tavasz.

Pompomos villámsál

4 hozzászólás Pompomos villámsál című bejegyzéshez

Sürgősen szükséged van egy sálra, de soha nincs fél óránál több nyugalmad a horgolásra, ráadásul még csak a láncszemet meg a hamispálcát tudod? Akkor ez a sál épp neked való!

Jó, jó, tényleg reklámszerű lett ez a szöveg, de higgyétek el, nincs benne semmi reklámokra jellemző túlzás. A legegyszerűbb és leggyorsabban elkészülő sál, amivel eddig találkoztam, emellett az egyik legblickfangosabb is.

Mi kell hozzá? Hossztól függően kb. 6-8 deka pompomos fonal és egy másik színben illeszkedő bármilyen fajta fonalból 3-4 deka. Hogy készül? A nempomponos fonalból készítettem egy kb. másfél méteres láncszemsort. A tűt vastagabbra cseréltem és elkezdtem a pompomos fonalat jó hézagosan hamispálcákkal felölteni a láncszemsorra. Eközben a láncszemsornak kb minden második vagy harmadik szemébe öltöttem, és a pompompos fonalból hurkokat hagytam lógni (3-5 pompom két öltés között). Ez így leírva zagyvaságnak tűnhet, de ha az ember kezében van a fonal, akkor adja magát. Mivel a pompom hurkolása nem könnyű, ezért nem is kell erőltetni, helyette inkább a két pompom közötti részből készítjük a hamispálcát. Így végigmegyünk az egész soron, elvarrjuk és elvágjuk a fonalat.

A harmadik sorhoz ismét a hagyományos fonalat vesszük elő. Ráhurkoljuk a sál egyik végén, majd készítünk egy öt-nyolc centis láncszemsort. Most hamispálcával hozzáöltjük a sálhoz úgy, hogy hurkos legyen, tehát mondjuk 3-4 centire a kezdő huroktól. Újra láncszemsor, újra lazán hamispálcával hozzáöltjük a sálhoz figyelve, hogy hurok képeződjön – és ez így megy a sor végéig.

Tényleg csak ennyi az egész, fél óra alatt készült el, simán lehetett volna közben tévézni, mert képtelenség elrontani. Ha rossz helyre ölt az ember, se történik semmi, hiszen nincs az egész sálban semmi szabályosság, csak a színek játszanak, meg a pompomok táncolnak. És így végre lett színben harmonizáló sálam a tavaly készült sapkához. A lila blézer persze szintén illik hozzá, de bevallom, majd szétfagytam benne, szóval valószínű nem fogom egyidőben hordani a sál-sapkával.

Ha valaki elkészítené, de jól jönne a képes leírás, akkor csak szóljatok, még van itthon pompomos fonal!

Kreaszünet 4. – szőrös dugóhúzó sál

4 hozzászólás Kreaszünet 4. – szőrös dugóhúzó sál című bejegyzéshez

Az ember sose lehet elég óvatos, ha a torkáról van szó – ez a mai napi okos mondásom gyulladt mandulákkal a torkomban. Úgyhogy ennek jegyében egy újabb befejezett darab, egy dugóhúzó sál variáció következik.

Elkészítési módja kicsit különbözik az előző változattól:
Az első két sor két saját festésű (vöröshagymás és teás) gyapjú és egy bolti – a már sokszor emlegetett Relax – drapp gyapjú-akril keverék fonalból készült, csak egész enyhe eltérés van a három szín között, pont így akartam. (láncszemsorra 1. sor rövidpálca, 2. sor minden rövidpálcára 3 egyráhajtásos pálca) A harmadik sor (minden pálcára egy rövidpálca) egy plüssszerű törtfehér fonal a helyi százforintosboltból, természetes anyagot sose látott, viszont olyan puha és finom, mint az a növényke, amit nyuszifülnek neveztünk az oviban. És mert amikor a sor végére értem, még volt jó sok a fonalból, gondoltam egyet, és az első sor alsó részét is körbehorgoltam a nyuszifülessel.


Igazából magamnak készült, de jelen állapotomban nem vagyok túl fotogén, ezért külső modell segítségét kértem, ő meg beleegyezett, mert a darabot királynősnek találta.

A horgolásmintához – ha nem nagyképűség ezt a szót használni – meg annyi a tanulság a harmadik dugóhúzó sál után, hogy lényeg a józan ész és a rugalmasság, azaz a fonal vastagságától és minőségétől függ, hogy mennyit érdemes szaporítani, hogy hány sor adja kis a megfelelő szélességet. És hogy nyugodtan lehet rugalmasnak lenni és egyráhajtásos helyett rövidpálcákat használni, ha az egyik fonalból kevesebb van, s legfeljebb korrigál az ember a következő sorban. Ha nyakunk köré tekerjük, az apró szabálytalanságok úgysem fognak feltűnni, csak az összhatás számít.

Older Posts