Nem volt hiába a projektleltár, szépen elkezdtem dolgozni a félkész holmik befejezésén. Ebből a Mezzalunából nem sok volt már hátra, csak a szegélyt kellett meghorgolni, szálvégeket eldolgozni és blokkolni. Azért nyaralt olyan sokat a WIP-szekcióban ez a kendő, mert nem igazán tetszett. Amikor megvettem ezt a kézzel festett fonalat, még nagyon odavoltam az ilyen színváltós fonalakért, azóta ez megváltozott. Most már legfelejbb hosszan átmenetest veszek, de inkább egyszínűeket. Kitapasztaltam, hogy vannak fonalak, amelyek csak motringban tetszenek nekem, meghorgolva vagy megkötve nem annyira. Most végül rábeszéltem magam, hogy ne bontsam le, hanem adjak egy esélyt neki és ha mégsem szeretem meg, akkor legfeljebb továbbadom.
Azért nem lett kevesebb a WIP-lista, mert közben már elkezdtem egy másik kendőt ugyanezzel a mintával ajándékba. Tudom, gyógyíthatatlan vagyok, de ez van.
Ha terveztem volna, sem alakulhatott volna jobban: az idei vakációs projektem egy tengerészszínekből álló horgolt táska lesz. A blog mostantól egy hónap szünetre megy – sajnos én nem végig leszek szabin, csak egy részén, de azért egy kis pihenés már nagyon rámfért. Igyekszem keveset online lenni, és ha, akkor inkább egy-egy gyors Insta-hangulatfotóval adok hírt az épp aktuális fonalas projektekről és mindarról, ami remélhetőleg a következő munka- és tanévben inspirálni fog. További jó nyarat kívánok Nektek és augusztus végén, egy hónap múlva újra találkozunk!
A freeform horgolásban azt is szeretem, hogy a legapróbb kis motívum is annyira egyedivé tud tenni bármit – jelen esetben egy filléres tucathajráfot. A Catania fonalakon kívül, amiket a számtalan színárnyalat miatt különösen szeretek, itt fémszálas fekete fonalat is használtam. Tavaly nyáron még csak úgy ad hoc horgoltam hajdíszt, de azóta Do haja is megnőtt, úgyhogy használni is fogja. Gyors, mégis dekoratív szülinapi ajándék kategóriába is elmenthetjük fejben, jön még a szeptember és a rengeteg meghívás!
Addig pedig minden jót, éljétek túl a kánikulát! Horgolni egyébként vízbe lógó lábbal is kiválóan lehet, függetlenül attól, hogy a víz egy lavórban, medencében, a Balcsiban vagy a tengerben van 🙂
Ha június, akkor levendula – és mert ez a növény még szárazon is csodaszép, így már érdemes a kékeslila szín köré rendezni a nappalit. Lila vázát még találtam otthon, de terítő sajnos nem volt, úgyhogy kellett egyet horgolni nagyon sürgősen. A Horgolt mandalák című könyvből a Granny körös mintát választottam a 44. oldalról és csupa maradék Catania-t használtam fel hozzá. A süti pedig egy egyszerű piskóta, amelyben a liszt egy részét darált mákkal helyettesítettem. Mivel még kicsit finomítani szeretnék a recepten, hogy még szaftosabb legyen, egyelőre nem mondok konkrétabbat, amíg igazán elégedett nem vagyok vele. Azért persze így is eltüntettük 🙂
Ahogy megígértem, elkezdek egy freeform sorozatot. Ez a cowl tavaly nyáron készült a kisnyalkai alkotótáborban. (Reklámmal szakítjuk meg adásunkat: a nyalkai táborba idén több év után először jöhetnek olyanok is, akik korábban nem voltak. Akit érdekel a lehetőség, Colette-et keresheti. A táborról Colette blogjában itt és nálam itt olvashattok többet. A második linken egyébként szemfüles olvasók felfedezhetik a cowlt és a múltkoriban bemutatott freeform nyakláncot is a képeken.)
A felhasznált fonalak mind maradékok, egészen különböző vastagságúak és minőségűek, a minta pedig egyszer már átment a meghorgolhatósági vizsgán próbahorgolónál is – bár csak videós és e-mailes segítséggel. Mivel viszonylag gyorsan, egy nap alatt meghorgolható projektről van szó, és ráadásul szinte minden izgalmas freeform öltésfajta szerepel benne (mondhatni a freeform horgolás állatorvosi lova), így szerintem tálcán kínálja magát tanulódarabnak.
Bedobom tehát a kérdést nektek és az Univerzumnak: ki venne részt ősszel, mondjuk októberben vagy novemberben egy egynapos freeform horgolás workshopon Budapesten, melyen ezt vagy ehhez nagyon hasonló nyakmelegítőt horgolhatnátok meg? Írjatok kommentet ide vagy egy rövid mailt az info@anyahajoblog.hu-ra, ha szívesen részt vennétek egy ilyen tanfolyamon. Ez még nem jelent kötelezettséget, csak jelzés számomra, hogy érdemes-e elkezdenem szervezkedni, helyet keresni.
A Marina kendő hálás darab, remekül lehet maradékokat használni hozzá. Horgoltam már ilyet és ilyet, meg ilyet is. És most ezt itt:
Ezt a mostanit is Kisnyalkán kezdtem el a táborban, amikor nagyon benne volt a boogie a kezemben, viszont elfogytak a fonalaim. Adta magát, hogy az árva fél gombóc Drops Alpaca Silket még legalább elkezdjem horgolni. A dolog aztán annyiban is maradt, mindig gondoltam rá, hogy majd beszaladok a Barkába és összenézem, hogy legalább nagyjából hasonló festésű gombolyagot fogjak ki, aztán persze ez elmaradt. Nemrég teljesen más okból átnéztem a készleteimet, és találtam egy árva gombóc zoknifonalat, szürkét, és akkor eszembe jutott szegény félbehagyott Marina. Remekül illett a két szín egymáshoz és különösen megörültem, hogy a selyem-alpaka-gyapjú keverék mellé egy másik nemes fonal társul: ebben a Regia zoknifonalban ugyanis angóra is volt.
Na de mi legyen a harmadik szín? Ezek a visszafogott árnyalatok elég ritkásan vannak képviselve a készletemben, így kizárásos alapon egy régen betárazott, aztán mégsem használt padlizsánlila Barka Malom lett a jelölt.
Vannak azok a darabok, amelyek bár nem konkrét személynek készülnek, de viszonylag hamar világos lesz, hogy kihez fog illeni. Ez a kendőm az egyik sógornőmhöz költözik, nem is kérdés, pont az ő lágy színei.
Azok kedvéért, akik a számokra is kíváncsiak: kevesebb, mint fél gombóc Drops ALpaka Silk, 5 dekás gombóc Regia zoknifonal és majdnem két gombóc Barka Malom horgolódott a kendőbe és magunkfajta kisnövésűeknek hátat takaró méretű lett a kész darab.
A mintát most is köszönöm Varga Gabinak, ilyen klasszikust kevesen képesek alkotni. Minden sallangtól mentes és végtelenségig variálható mégis, egyszerűen tökéletes számomra. A FB-on a Barka fonal csoportjában ingyenes minták között elérhető.
A véget nem érő takaró és a lassú muzsika nyakmelegítő mellé egy villámprojektet is be kellett illesztenem Do legjobb barátnőjének a szülinapjára. Ebben a kiskamasz életkorban a gyerekek hobbijai eléggé eltolódnak a virtualitás irányába, úgyhogy a potenciális ajándékok száma drasztikusan csökken. Do osztályában jelenleg a fő szabadidős foglalatosság a videoclippek forgatása, amihez igazából a telefonjukon kívül más nem nagyon kell. Ja, de, egy jópofa sapka sosem árt. Ha meg jelmezként megunja, utcára szél ellen még mindig lehet hordani.
Catania fonal, 3,5-ös tű és a legegyszerűbb grannycsíkos minta. A coolság-effekt kedvéért a megfelelő méretű kör meghorgolása után jóval hosszabban horgoltam szaporítás nélkül, mint azt a fejméret indokolta volna, ezért lett ilyen löttyedt fazon. A szegély rövidpálcákból áll, annyi fifika van benne, hogy minden kör végén megfordítottam a horgolás irányát.
Legutóbb a kanapészabály annyira pozitív fogadtatásra talált, annyian mondtátok, hogy ti is ismeritek, csak eddig nem volt néven nevezve, úgyhogy kedvem támadt további szabályoknak is nevet adni. Az SBS-ből sosem elég szabályt például biztosan sokan osztjátok (bár tudom, ez egy megosztó minta). Egy másik szabály pedig: Ha csak egy gombócod van a Zauberballból, akkor az valószínűleg SBS lesz.
Nálam ez a Zauberball-szerelem úgy van, hogy szinte mindegyik színárnyalat tetszik, de némelyik annyira, hogy tényleg nem tudom otthagyni a boltban. Persze csak egy gombócot, ne essünk túlzásokba! Innentől majdnem biztos, hogy hamarosan megint lesz egy SBS-em. Ez itt a Kleiner Fuchs nevű árnyalat, és hála egy kedves blogolvasónak, megtudtam horgolás közben, hogy nem egyszerűen egy kisrókára utal a név, hanem a rókalepkére. Tényleg van ilyen és a szárnyai tényleg olyanok, mintha ebből a fonalból készült kendőt viselne.
Sok mesélnivaló ezen kívül nincs is róla, egyszerűen csak gyönyörködjetek ezekben a színekben! Élénk ősz típusok előnyben.
A tavaszi 1001fonal.hu fonalteszt kivételesen inkább volt intellektuális kihívás számomra, mint horgolástechnikai. A választékból olyan fonalat kértem, amit egyébként garantáltan nem tettem volna kosárba, annyira kívül esik a komfortzónámon: a Phil Soleil-t. Na de a tavasz kiváló időpont az új dolgok kipróbálására és az újratervezésre. Hogy értsétek, mire gondolok, megmutatom a bullet journalom idevonatkozó oldalát, még akkor is, ha a kalligráfiai próbálkozásom nem kifejezetten közönségérett.
Mivel a fémszálak a fonalakat általában keménnyé szokták tenni, ezért első gondolatom a nyári táska illetve neszi horgolása volt. Magam is meglepődtem, amikor kézbe fogtam a fonalat: a várakozásnál sokkal lágyabb volt és már ekkor sejtettem, hogy a táskából nem lesz semmi. Azért nekirugaszkodtam mégis, de csak hogy néhány sor után ténylegesen elálljak a tervemtől. Túl lágy volt a kelme esése. Éreztem, hogy vétek ebből a puha fonalból táskát készíteni. Mondjuk ezen a ponton azt a tapasztalatot is megszerezhettem, hogy igen nehezen bontható, de leginkább sehogy, szóval érdemes rögtön az elején jól dönteni vagy rátartással rendelni, hogy a kísérleteknek és a próbakötésnek is maradjon alapanyag.
Hogy el ne felejtsem: drapp és rózsaszín fonalakat kaptam. Ez is komfortzóna-elhagyás volt, de a végén azt hiszem, sikerült a legjobbat kihozni az egészből.
Szerintem nagyon kínálta volna magát a fonal a fémszálak miatt könnyű nyári felső kötésére, arra a fajtára, ami csak két harisnyakötéses négyzetből áll, esetleg elől függőlegesen futó kis csavart mintával vagy csipkével. Na de a drapp számomra ehhez nem jön szóba, drapp felsőben lenni kicsit messzebbről nézve olyan, mintha semmi nem lenne az emberen, ehhez meg én már öreg vagyok. Mindenesetre nem kizárt, hogy a türkizből még megvalósítom ezt az ötletet.
A listán a harmadik tétel egy kamaszlánynak való felső: a rózsaszín fonalból lehetett volna a két háromszög és az alsó, háton is futó egyszerű sáv mondjuk a drapp és esetleg más rózsaszín fonallal csíkozva. Ezt az ötletet végül csak azért vetettem el, mert nem találtam elég gyorsan ilyen kötésmintát, de egyébként még mindig nagyon birizgálja a fantáziám.
Ha van bevált mintátok ilyen szabással 11-12 éves méretben, ne tartsátok titokban! Köszi!
A listán a negyedik egy apróság, erről most nem is mondok semmit, mert valószínű egy újabb bejegyzés tárgya lesz. Az ötödik ötlet pedig már majdnem tényleg az igazi lett: egy ötláncszemes ívekből készülő nyári szélesebb sál, hosszúkás vállkendő. Aztán az élet ezt is keresztülhúzta.
Örök hála annak a szőke lánynak, aki április 7-én a hármas metrón utazott fekete bőrdzsekiben és fekete, hatalmas, gazdagon rojtozott granny kendőben. (Magára ismer valaki?). És elnézést utólag is, hogy feltűnően bámultam, tényleg annyira zseniálisan nézett ki az a kendő, pedig tényleg fekete egyszínű volt és semmi extrának nem nézett ki a fonal. De akkor már tudtam, hogy megtaláltam a megfelelő projektet a csillogós bézs fonalamhoz.
Technikailag semmi különös, de a csillogó fémszálak miatt igazi szemmágnes lett ez a kendő.
Amit még érdemes tudni a fonalról: pamut-műszál-viszkóz keverék, a fémszálak néhol arany, máshol ezüst színűek, de egyik sem túlontúl tolakodó. Pont ezért szerintem mind a hideg, mind a meleg színtípusok tudják hordani (ha nem is a bézs árnyalatot, de valamelyiket a színpalettáról mindenképp.) 135 méteres az 5 dekás gombóc és a kicsit több, mint három gombócból készült kendőt azért már húzza lefelé a súlya. Egyébként pont ezért is mutatna jól belőle a láncszemívekből készülő stóla is.
A rózsaszín gombolyag egyelőre még a tűn van, igyekszem azt is hamarosan mutatni, egy unokahuginak készül belőle nyári ruha varrással kombinálva.
Nagyon köszönöm ismét a tesztelési lehetőséget az 1001 fonal csapatának!
Időközben elkészült az Autizmus világnapi kék yarnbombinghoz az én részem: Bravo és Scheepjes Colour Crafter fonalakból raktam össze, egész egyszerű granny mintával. A mesélnivalót hozzá már leírtam itt. Ha Ti is szeretnétek részt venni a figyelemfelhívó yarnbombingban, március végéig még elküldhetitek 50*50 centiméteres kötött vagy horgolt kék négyzeteteket Győrbe. (Cím a linkelt posztban)
És ha már Győr: páran tudjátok, hogy amikor nem blogot írok és horgolok, azaz a napjaim nagyobb részében egész mással foglalkozom. Többek között egy zenei pályázatot is koordináltam a reformáció 500. évfordulója alkalmából, s ennek magyar díjazottjai is voltak, mégpedig egy győri verséneklő duó, a Hangraforgó. Nem ismertem korábban őket, de amikor felkerült a nyertes daluk a youtube-ra, elkezdtem sorozatban hallgatni a dalaikat. Hallgassatok bele ti is, én nagyon megszerettem őket.