Sokkoló hírt mondok: ingyenes minták igazából nincsenek. Oké, olyanok vannak, amelyekért a felhasználónak nem kell fizetni. Sok fonalgyártó cég ad közre saját fonalaira ingyenes mintákat, de természetesen ezeket a mintákat is pénzért írja valaki. Ő a fizetését a fonalgyártó cégtől kapja, akik a fonal fogyasztói árába kalkulálják bele a minta árát.
A független dizájnerek ingyenes mintái ehhez képest már valóban ingyenesebbek a fogyasztóknak, mert itt a dizájner maga finanszírozza meg a saját munkadíját – persze csak virtuálisan, mert nem fizeti ki magának azt, amit meg sem keresett. Ő ilyenkor úgy veszi, hogy az ingyenesen továbbadott minta reklám, azaz úgy dönt, hogy nem egy hirdetésért fizeti ki azt a pénzt, amit reklámra szán, hanem inkább lemond egy bevételi forrásról. Ami egyébként jó döntés szerintem, mert így a fogyasztó – ez esetben a kötő, horgoló – meg tud győződni róla, hogy az adott dizájner leírásai tényleg érthetőek, tényleg az jön ki belőle, aminek ki kell jönni és esetleg ha mégsem, akkor letesztelheti az ügyfélszolgálatot is, azaz hogy megkeresésekre mennyire vevőbarátan reagál a tervező.
Ezekkel az igyenes mintákkal szemben ott vannak a fizetősek: újságban, könyvben, egyenként letölthető elektronikus formátumban. Ha ilyet veszünk, akkor azzal nemcsak egy mintához jutunk hozzá. Elmondom, mire gondolok.
Még emlékszem azokra az időkre, amikor egy valamirevaló barkácskönyvért – és egyáltalán barkácskönyvért – el kellett utazni Nyugatra. Egy könyvnek ugyanis elég nagy az előállítási költsége, és egyetlen kiadó sem vállalná be a rengeteg macerát és költséget, ha nem lenne biztos benne, hogy lesznek, akik megveszik a művet. Kiadó és szerző is függ a vásárlók döntésétől, hogy fizetnek vagy inkább az ingyeneset keresik.
Persze a könyv vagy újság formában megjelent mintákon a kiadó keres jobban általában és nem a szerző – legalábbis ez eddig minden könyvnél így volt, amit írtam vagy amibe írtam -, mégis, a szerzőnek sem mindegy, hogy a kiadó lát-e fantáziát egy bizonyos műfajú könyvben. A saját kiadást ugyanis a legkevesebben engedhetik meg maguknak – és nemcsak azért, mert kell hozzá egy nagyobb befektethető összeg és sok szakértelem, hanem mert a terjesztés is jóval könnyebb, ha nem Virág Piroska libben be a könyvesboltba, hogy szeretné kirakatni a most elkészült könyvét, hanem mondjuk egy jónevű kiadó teszi meg ezt jól kitaposott utakon. Végső soron tehát Virág Piroska is jól jár, mert lehet, hogy a kiadó nélkül továbbra is a balettban ugrálna vagy egy callcenterben gályázna és nem mintákat írna.
A közvetlenül a tervezőtől vagy egyéb internetes platformról letölthető minták viszonylag közvetlenül visszajelzést adnak a dizájnernek, hogy arra, amit ő tud és csinál, valóban szükség van. A legtöbben valószínűleg nem úgy kezdenek ebbe a bizniszbe, hogy ettől várják egész megélhetésüket, de az tény, hogy praktikus, ha a hónap végén a mérleg pozitív, azaz a bevétel lefedi a vállalkozás költségeit és még az elvégzett munkát is. Amikor egyes cégek – például egy sokak által kedvelt fonalgyártó cég – kiad ingyenesen – ami ugye nincs – hajszálra ugyanolyan mintát, mint egy fizetős, akkor ezt veszélyezteti. Ilyenkor már a felhasználó kezében van a felelősség, hogy mi a fontosabb neki: az az 1000-2000 forint, amit megtakarít, ha ingyen jut hozzá a mintához vagy az, hogy az illető dizájnernek megérje mintákat tervezni. Mert ha hosszabb ideig nem éri meg neki, akkor egy idő után ő is vissza fog menni a balettba ugrálni vagy a callcenterbe gályázni, mert ott legalább jön a havi fix a számlára a munka fejében.
Bevallom, nem teljesen véletlenül jöttem ehhez a témához. Én is töröm a fejem vállalkozás nyitásán és miközben erről tájékozódtam, eléggé letaglózott, hogy mennyire sok bevételre van szükség még a nulla eléréséhez is, és akkor a megélhetésről még nem beszéltünk. Szerencsére a mocsárba süppedő Nyugaton már kialakult nagyjából egy kulturája annak, hogy ami fontos nekem, hogy legyen, azért fizetek is, mert különben nem sokáig lesz. A magyar kötős-horgolós csoportokban viszont még mindig sokszor ott a potyaleső mentalitás. Ami persze nem azt jelenti, hogy ne lehetne örülni, ha valami ingyenes. Csak tudni kell, hogy igazából nem az. Munka van mögötte akkor is, ha az adott pillanatban nem kell érte nekünk fizetni. Ha pedig a munkát és tehetséget támogatni akarjuk már csak a saját érdekünkben is, akkor érdemes ezt a pénztárcánkkal is kifejezni. Mert ha nem lesznek kreatív független dizájnerek, akkor nem lesz mit lemásolni azoknak, akik úgynevezett ingyenes mintákat szórnak a nagyvilágba.
Tetszett a bejegyzés?