Posts Tagged with zauberball

#készletbőlhorgolok

Hihetetlen, mennyire gyorsan telik az idő, megint elment több, mint egy hónap bejegyzés nélkül. Azért aki az Instán követ, tudja, hogy aktívan készülnek újabb és újabb projektek. Miután nyáron – hála a 100kreanap kihívás kezdeti lendületének – elkezdtem és be is fejeztem egy Böbe kendőt, egy csipkekendőt és egy óriásterítőt is, kirojtoztam egy régi szövést és egy régen horgolt granny kendőt, megvarrtam egy saját szövésű anyagot párnának, végül elkapott a startitisz.

Ez a startitisz viszont más, mint a többi. Elhatároztam, hogy a következő három projektem készleten lévő alapanyagokból fog készülni.

Először is felhasználtam egy 2017-es barcelonai fonalzsákmányt, egy nagyon színes, nagyon izgalmas textúrájú barnás-narancsos-kékek színvilágú fonalat, amiből egy klasszikus granny háromszögkendő lett. Ennek a fonalnak át kellett engedni a színpadot, tényleg csak ilyen egyszerű mintát bírt el. A teljes alakos fotó még várat magára, de szerintem ahogy jön az őszi idő, ezt is befotózom hamarosan.

A második projektem egy szürke kisegérnek tűnő fonás volt, mégis nagyon örültem neki, mert ugyanezekből a szöszökből volt már egy fonalam, viszont nem írtam fel, hogy miből van, a mennyisége viszont kevés volt bármihez. Katt ide, hogy megnézd! Most lett utánpótlás, ebből már lehet egy nyaksit vagy egy alap sapkát kötni, ráadásul azt is tudom most már, hogyan tudok utánpótlást fonni, ha mégis szükség lenne rá. A szösz egyébként semmi különös, még csak nem is kézi festésű, a Butinette-ről rendelt mesegyapjú két szükre árnyalata. (Amúgy meg tudom, írjak jegyzeteket a fonásokról, akkor legközelebb nem a szerencsén múlik, hogy emlékszem-e az alapanyagra.)

Szintén otthoni készletből horgoltam egy kékes-zöldes árnyalatú színblokkos Böbe kendőt. (Az alapmintát Annás kertje boltjában találjátok, fonalvásárláskor választható ingyenes minta) Azt azért megjegyzem, hogy csak amiket én horgolok, azok kisebb méretűek, mint az Annásé és a szélmintát is fejből készítem, szóval nem teljes az egyezés, ne csodálkozzatok, ha a tietek kottából picit más lesz.

Ez a része Crazy Zauberball, a töbi random hasonló vastagságú fonal. A kész kendőt még nem fotóztam, lesz róla még poszt külön.

Ezzel már teljesítettem is a tervet, három projekt készült készletből, de mert a készlet nagy, egy negyediket is elkezdtem. Ez egy Cameo Shawl lesz, legalábbis a formája szerint. Hogy a csíkozást úgy oldom-e meg, mint a leírásban, azt még nem tudom biztosan. Ebben a projektben a Drops Cotton Merino maradékaimat tervezem felhasználni.

Egy horgolt kardigánba is belekezdtem Drops Alpaka Silk-ből, de ez még annyira kezdetleges állapotban van, hogy nem élem bele magam, hogy valóban el is fog készülni.

Egy közeli a leendő kardiról. Még tényleg nem sokkal több van eddig belőle, mint ami itt látszik.

Szintén belekezdtem, de részben visszabontottam egy sokadik Böbe kendőt, itt még elképzelhető, hogy végül mégsem fog beleférni a készletbőlhorgolós kihívásba, mert vennem kell a színvilághoz passzoló zoknifonalat. (Erről is találtok in progress fotókat az instán, részben a feed-en, részben csináltam a 100kreanapnak külön sztorifolyamot.)

Mindenesetre már ezzel a négy-öt projekttel is teljesen elégedett vagyok, rendkívül inspiráló volt a saját fonalasdobozból “shoppingolni” és újra felfedezni az otthoni kincseket.

Most ezzel a poszttal egyúttal a 100kreanap második feléről is megírtam az összegzést, mert tényleg az utolsó másfél-két hónap ennek a maradékfelhasználásnak a jegyében telt. Hivatalosan még három napig tart a 100 nap, szorítsatok, hogy egy szálelvarrás még beleférjen. Jövök még a kész kendők fotójával és tervezek egy posztot a kihívás lelki oldaláról is, mert ezúttal ez a vonal is elég erős volt számomra. Nektek hogy ment a 100 napos alkotássorozat?

Pirosból feketébe

A nyárról halogatott sorozat utolsó előtti darabját láthatjátok ma, az utolsó majd karácsony után jön, mert az meglepetés. Ez a Zauberball fonal már rég keresi a nekivaló mintát, de mert csak valamivel kevesebb, mint egy gombóc volt belőle, így olyan semleges projektet kellett választanom, amelyet bárhol abba lehet hagyni. A szokásos sarktól növeszthető kagylómintát választottam, és nagyon elégedett vagyok. Persze másfél gombócból még jobb lenne, így amolyan zsebkendőcske méretű, de a színátmenetek már így is jól kijönnek. Kicsit kellett vele varázsolni, mert a majdnem egy gombóc nem egy darabban volt, de szerintem sikerült eltalálni.

Mezzaluna a tenger színeiben

A legutóbbi bejegyzés óta eltelt időben kevés horgolás fért a napjaimba, ezért is tartott olyan sokáig, hogy elvarrjam azt a négy szálvéget, ami ezen a kendőn volt. És tényleg, a szálak elvarrása hosszabb ideig tolódott a háttérben, mint amennyi idő alatt egyébként nulláról elkészült a Mezzaluna. Hogy hanyadik is a sorban, azt meg sem tudom pontosan mondani. Ez egy olyan minta, hogy miután az elsővel nagyon megszenvedtem, a többi már könnyen és gyorsan csúszott le a tűről. Igazi relaxhorgolás, pláne, ha még a színek is ilyen szépek, mint ez a kék-zöld Zauberball Crazy.

Egy 15 dekás gombolyag ugyan nem volt elég, de a másodikból sok maradt – persze ezt nem bánom, lesz helye. Még azt sem zárom ki, hogy a zoknifonalat végre eredeti funkciójában fogom felhasználni.

4,5-es tűvel horgolva a mintát elég szép méretet kaptam: a kendő belső íve 177 centi lett, mélysége pedig 39 centi.

 

WIPszerda: Joji 3color cashmere cowl

Aki követi az Instán az anyahajóblogot, annak nem újdonság ez a poszt. Néhány nappal ezelőtt végre elszántam magam egy saját fonású gombolyag felhasználására. Ez a dolog nem is annyira egyszerű, mint látszik. Az sk fonalak úgy, ahogy vannak, már egy munkafolyamat végeredményei, tehát nagy a kísértés, hogy egyszerűen szobadíszek maradjanak. Meg aztán addig, amíg nem kerülnek projektbe, egész biztosan szépek – viszont arra nincs garancia, hogy megkötve, meghorgolva is jól mutatnak majd.

Azért az egyik bárány- és filcmániás barátnőm látogatása után, amikor végignézegettük együtt a fonásaimat, megjött a bátorságom és kiválasztottam találomra a Zauberball szöszből készült fonalat, hogy akkor ezt most felhasználom, ha addig élek is.

Joji nyakmelegítője ideális választásnak tűnt, mert több kisebb mennyiségű fonalat is fel lehet hozzá használni – gondoltam én. Munka közben azért kiderült, hogy nem is annyira kevés az a kevés. A kék Drops Fabelből például nincs is annyi készleten, amennyi kellene, így egy széles kék csíkot át is ugrottam a mintában és még szerintem be kell vezetnem egy negyedik színt is, hogy végigköthessem a mintát. Szerencsére ez a modell tényleg nagyon jól tűri az ilyen rugalmas újragondolásokat.

A nyaksi egyébként hatalmas, nem tűnik annak a képeken, de ne hagyjátok megtéveszteni magatokat. A szélessége majdnem vállmelegítőnyi és a magassága szerintem úgy 70-80 centi lesz, ha így halad tovább.

Emellett nagyon szórakoztató, nem túl bonyolult és már fejben megvan további kettő színkombináció a fonalkészletemből, amiből – ha meg nem unom – szintén megkötöm majd. Egy kis inspirációt itt találtok.

Rókalepke színű South Bay Shawlette

Legutóbb a kanapészabály annyira pozitív fogadtatásra talált, annyian mondtátok, hogy ti is ismeritek, csak eddig nem volt néven nevezve, úgyhogy kedvem támadt további szabályoknak is nevet adni. Az SBS-ből sosem elég szabályt például biztosan sokan osztjátok (bár tudom, ez egy megosztó minta). Egy másik szabály pedig: Ha csak egy gombócod van a Zauberballból, akkor az valószínűleg SBS lesz.

Nálam ez a Zauberball-szerelem úgy van, hogy szinte mindegyik színárnyalat tetszik, de némelyik annyira, hogy tényleg nem tudom otthagyni a boltban. Persze csak egy gombócot, ne essünk túlzásokba! Innentől majdnem biztos, hogy hamarosan megint lesz egy SBS-em. Ez itt a Kleiner Fuchs nevű árnyalat, és hála egy kedves blogolvasónak, megtudtam horgolás közben, hogy nem egyszerűen egy kisrókára utal a név, hanem a rókalepkére. Tényleg van ilyen és a szárnyai tényleg olyanok, mintha ebből a fonalból készült kendőt viselne.

Sok mesélnivaló ezen kívül nincs is róla, egyszerűen csak gyönyörködjetek ezekben a színekben! Élénk ősz típusok előnyben.

WIPszerda: Zauberball szösz

2 hozzászólás WIPszerda: Zauberball szösz című bejegyzéshez

Ha még nem jött volna át az évek során, akkor most mondom: kedvenc fonalam a Schoppel Zauberball. Odavagyok a színeiért, a finom átmenetekért, szinte bármelyik színárnyalatából el tudnék képzelni valamit magamnak. Vagy legalább másvalakinek. Imádom, hogy a fonalak nevei tökéletesen eltalálják a színek hangulatát. És ha még lehet fokozni a Zauberball-mániámat: most piacra dobták a szöszt is. Elvileg barkács- és nemezelős gyapjú, de én úgy voltam vele, hogy ami szösz, az fonható. És milyen igazam volt!

Itt látható a három fázis: szösz, egyágú, kétágú.

wiese1

Az egyágú fonásában az volt a nagyszerű, hogy olyan finoman keveredtek a lehetetvékony szálak, változtak az árnyalatok. Persze a házi fonásban nem tudtam azt a hosszan átmenetes hatást elérni, ami a gyári fonal jellemzője, itt gyakrabban változtak a színek, de a keveredések itt is gyönyörűek.

wiese3

A kétágú pedig olyan borbély-jellegű lett, minden centi meglepetés volt, hogy épp milyen szín milyen színnel kerül össze.

Összesen 15 dekát vettem, hogy majd készítsek belőle egy horgolt kendőt, de most arra gondolok, hogy mégis inkább kötni szeretném, valami nagyon egyszerű simakötéses mintával, hogy teljesen a színek vigyék el a show-t.

wiese2

A szösz egyébként az 1001 fonalnál kapható, vásároljátok fel előlem lécci, különben kiszorítanak a lakásból a szöszök.

WIPszerda: Mezzaluna shawl őszi hangulatban

Nem titok, hogy a Zauberball fonalak az első három helyezett között vannak nálam, ezen belül is a Crazy Zauberballok különösen. Szeretem a finom és hosszú színátmeneteket és azt, hogy tényleg minden színtípusú ember talál saját színeihez passzolót az árnyalatok között. A színátmenetes fonalaknál talán ez a legnagyobb buktató: gyönyörű színek is lehetnek hordhatatlanok, ha nem működnek a ruhatárunk egyéb színeivel.
Ezt a kendőt ajándékba készítem egy kötős barátnőmnek (igen, megint PIF-játék!), így a színt ő választotta, de szinte biztos vagyok benne, hogy lesz még nekem is ebből a Buntmetall árnyalatból kendőm.
Kékek és pirosak és téglaszín tökéletes kombinációja:

 Ahogy látszik, vannak részek, ahol az egyik szál szürkéskék, itt az egész picit tompább színű

 A kendő bal oldalán pedig kicsit határozottabbak az árnyalatok.

A kendő mintája itt található, bár miután már egyszer meghorgoltam, nekem egyszerűbb a kész kendőről leszámolni, mint az egyébként hibáktól hemzsegő mintát követni. A hibák ellenére érdemes egyébként megküzdeni a leírással, mert annyira szép és hordhatóan praktikus a kendő holdformája, mint kevés horgolt kendőnél.

Aszimmetrikus kendő

2 hozzászólás Aszimmetrikus kendő című bejegyzéshez

 Még nyáron ajánlottam egy könyvet, amiből azóta elkészült az első aszimmetrikus, átlósan horgolt kendő. Nem egy boszorkányság az alapötlet, meg merem kockáztatni, hogy egy kis gondolkozással és időráfordítással bármilyen horgolás alapmintát át lehet alakítani ilyen sállá. Épp az egyszerűsége miatt alkalmas arra, hogy a fonal különlegességét állítsa a középpontba. Az én választásom most egy Zauberball Crazy fonalra esett, majdnem teljesen felhasználtam a 420 métert, s ez egy kozepes méretű kendőre lett elég. Formája miatt szerintem leginkább sálként használható, mert a csücsök nem középre esik.

Erről jut eszembe: van még egy adag Zauberballom a szekrényben. Nektek mi a kedvenc mintátok, amihez jól érvényesülne ez a fonal?

Zauberball Crazy kendő

3 hozzászólás Zauberball Crazy kendő című bejegyzéshez

Régi álmom volt, hogy kombináljam a kötést és a horgolást. Az ilyen vegyes technikával készült ruhadarabok eddig elérhetetlennek tűntek, pedig sokkal jobban tetszettek, mint a csak kötöttek vagy csak horgoltak. A sima kötést egyszerűen szeretem nézni, megnyugtat a sok V egymás mellett, viselni pedig a rugalmassága miatt szeretem. A horgolt csipke meg olyan a sima kötésnek, mint az ételnek a fűszer. Na jó, olyan pulcsi is van a fejemben, amiben több a “fűszer”, mint az “étel” – úgyhogy a hasonlat mégsem teljesen találó. A lényeg a keveredés!

 Egy majdnem teljes gombóc Crazy Zauberball várt lassan egy éve a horgolós kosaramban, hogy végre rátaláljanak a molyok. Próbáltam sapkát horgolni belőle, de valahogy nem tetszett. Mindenféle próbákat csináltam, mindegyiket visszabontottam. Végül egy teljesen egyszerű háromszögkendőt kötöttem, s a szegélyére az All shawl (Doris Chan) szegélycsipkéjét horgoltam.

Jól látszik a képeken, hogy a horgolt csipke színe a kendő különböző pontjain különböző, nem hiába az az őrült a fonal nevében.  

Kb. 10 dekányi fonalból egy Do méretű vállkendő lett. Női kendőnek vállat épp hogy csak takaró XS, 128/134-es méretre viszont normál, hátközépig ér. Bár a felső, egyenes szél valahogy blokkolás után sem lett egyenes, azért megtartjuk. Do úgyis inkább sálként fogja hordani, tökéletesen illik a türkiz kabátjához. Most már csak bedobom a költői kérdést: mikor merek belekezdeni egy sapka kötésébe? Talán arra még elegendő lenne a maradék.

Mezzaluna wrap

10 hozzászólás Mezzaluna wrap című bejegyzéshez

A legviccesebb nevű fonal címért nagy eséllyel indul a Zauberball “Blaukraut bleibt Blaukraut” nevű árnyalata – az meg csak még viccesebbé teszi, hogy a Blaukraut igazából vöröskáposzta, más tájegységeken lilakáposzta, de semmiképpen nem kék. A festőleve egyébként egérszürkére színez, ezt volt szerencsém egyszer kitapasztalni, bár akkor nem éreztem szerencsének, mert liláskék fonalra vágytam. No de vissza a lényeghez: majdnem két gombóc, kb. 17-18 dekányi fonal ment bele az évszázad kendőjébe. (És még mindig van 32 deka ebből a fajtából, de ez már másik történet.)

A minta Crescent moon illetve Mezzaluna néven fut, és eredetileg ehhez hasonlót egy japán könyvben lehetett találni. Aztán valaki, aki nem tudott hozzájutni az eredeti mintához, valahogy kép alapján kikísérletezte a félhold alakú szaporítást. Nekem már japán korában is tetszett a kendő, de én se tudtam, honnan is rendeljem meg, szóval hátratoltam a vágyak listáján. Amikor viszont felfedeztem a kísérletezős verziót, nem haboztam és egy FB-os közös horgolás keretében nekivágtam.

A minta egyébként idegesítően hibás, annyira, hogy ha valaki aszerint próbál horgolni, kábé semeddig se jut. Kell egy kis önbizalom, hogy a minta ellenében hozzon döntéseket az ember, legalábbis nekem mindig az az elvem, hogy ha valaki leír egy mintát, akkor annak működnie kell és kizárt, hogy húsz szem eltérés legyen egy sorban. Pedig ha valaki elfelejt egy mintaegységet megismételtetni ikszedszer, akkor simán benne van a húsz szem. Na jó, azért nem akarok lebeszélni senkit a mintáról, mert mint látható, a végeredmény impozáns, csak épp kellő költői szabadsággal kell dolgozni. Azt hiszem, egyébként, hogy az összes idegeskedés ellenére meg fogom más színből is csinálni. Fűzöld és pirosas árnyalatok az esélyesek.

Két technikai jellegű tipp: Fontos, hogy a csomó olyan legyen, hogy mindkét oldalán egyformán pufi, hiszen 3 soronként kerül rá sor, tehát az egyik pufi-sor a színére esik, a másik a visszájára. Ezt én a következőképp oldottam meg: ráhajtás, szembe leszúr, fonalat felhúz olyan magasra, mint egy pálca – ezt ismételtem meg hatszor. Ekkor a tűn van 7 hurok, amit egyszerre hurkoltam le és lezártam egy láncszemmel a csomót. Ez a verzió eléggé fonalfaló, viszont szebbet még eddig nem láttam.
A másik a szegély: Először a lógó virágokat kezdtem el, ami a mintában is szerepelt, aztán rájöttem, hogy ezzel nyár végére sem jutnék a végére, annyira nem volt szapora. És ha már nyáron november van, akkor legalább hadd hordjam a menő kis Mezzalunámat. Így visszabontottam a lógó virágokat – egy kisolló segítségével, mert a Zauberball nem épp könnyen adja magát – és sima hullámos szegélyt horgoltam így: egy rácsra ment rp, erfp, 3 erp, erfp, rp. A következő rácsra 1 rp. Ezt a kettőt ismételtem, amíg csak ki nem hullott az összes hajam, így két hónappal a közös horgolás kezdete után és 6 héttel a többi közöshorgolós lány után végre én is befejeztem. Ha nem is az évszázad wrapja, de az biztos, hogy az idei év kedvence. És mert ilyen nyár van, mint amilyen, rögtön fel is avattam ma. Ezenkívül vettem egy bélelt esőkabátot Kristófnak, úgyhogy Murphy törvényei alapján akár kezdődhetne is a kánikula.

Older Posts