Szép boltok Bécsben: A Babette’s

Ígértem, hogy a karácsonyi vásárok szezonja előtt még összeszedek néhány érdekességet, amit Bécsben szerintem nem érdemes kihagyni, ha már itt van az ember és fél óra után megállapítja, hogy a karácsonyi vásárok mindenütt ugyanolyanok, csak a Vörösmarty téren igényesebbek a vásárfiák. Az első ilyen üzlet a Babette’s, egy szakácskönyvbolt az Am Hof nevű téren. Itt is van persze karácsonyi vásár, sőt, öt perc andalgós sétatempóval elérhető egy másik is, de nem ez a lényeg, hanem a kis, eldugott bolt a tér hátsó csücskében. Ilyen a portálja:

 A kirakatban pedig a szakácskönyvek mellett felsejlik a szemközti épület, ami egyébként egy tűzoltóság, szóval ha mákja van az óvodáskorúval érkező látogatónak, akkor még tűzoltóautókat is lát.

 A boltban nemcsak szakácskönyvet lehet venni, hanem napi menü is van. És hát hol is lehetne egzotikusabb ételeket kapni, mint ahol a recepteket árulják?

 A fűszerezés sem akármilyen, mert a bolt saját keverésű fűszereket is árul, olyanokat is, amilyeneknek a létezéséről sem hallott még átlagos halandó. Persze a boltban ennek megfelelően izgalmasak az illatok.

 Amerre az ember néz, fűszertartó állványok, pultok és könyvek. És egy nagyon kedves eladónő, aki a legspeciálisabb célcsoportnak is pontosan a megfelelő három-négy könyvet veszi le a polcról.

 Nemzetközi konyhában verhetetlenek, de még az olyan látszólag semmi különös témához is, mint a reggeli, fél polcnyi könyvük van. Én gyereknek szóló szakácskönyvért mentem, természetesen ezen belül is korcsoportonként is többet tudott mutatni. Én már nem vagyok kezdő ebben a témában, Donak vannak épp ilyen könyvei, de azokból már mindent megtanult, amit szeret – értsd: nem tartalmaz hagymát vagy fokhagymát. És mert már kicsit túl akart lépni a tészta ilyenolyanszósszal és pizza akármivel típusú ételeken, valami haladóbbat kerestem neki. Találtam is, de egyelőre nem mondhatok többet, mert a gyerek az utóbbi két hétben elkezdett a számítógépen dolgozni és olyan rohamtempóban fedezi fel a dolgokat, hogy nem merem megkockáztatni, hogy a szülinapja előtt megtalálja, mi lesz az ajándéka.

Erről csak egy lábjegyzet. Biztos ismeritek azokat az eléggé patetikus szövegeket, amik itt-ott szoktak keringeni a neten “x dolog, amit a gyermekem megtanított nekem”. És akkor itt olyanok szoktak jönni, hogy “a jelen pillanat a legértékesebb” meg “nincs komolyabb dolog a játéknál” meg “a szeretet az egyetlen, ami igazán számít”. Namármost én az elmúlt két hétben egészen mást tanultam a gyerekemtől, de nem kevésbé vagyok hálás érte, mintha életbölcsességek lennének. Ezeket például:
– a telefonomon a google keresőbe nemcsak beírni lehet a keresett szót, hanem fel is lehet mondani és tényleg megtalálja.
– word dokumentumba egyetlen pöccintéssel lehet betenni a netről képet, nem kell hozzá külön ablakban megnyitni a képkeresőt
– és hogy mit jelent a telefonom menüjében az egyik alsó kis ikonocska. Mert oké, hogy megnyomhattam volna én is, és akkor kiderül, de én még olyan régi típusú ember vagyok, aki nem nyomkod olyan gombokat, amelyeknek a hatásával nincs tisztában.
Úgyhogy a gyerek nemcsak főzni tanul, hanem számítógépet kezelni is, bár ez utóbbit mintha tanulás nélkül is tudná, bámulatos. És nemrég még babablogot írtam róla.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...FavoriteLoadingTetszett a bejegyzés?

9 hozzászólás “Szép boltok Bécsben: A Babette’s

  1. Ez az egy pöccintéses beillesztés engem is nagyon érdekelne!

  2. Gerdával tegnap épp mi is egy népek sütijei témájú gyerekszakácskönyvet lapozgattunk, és az lett az esti játékunk, hogy leírást kellett egymásnak adni a sütikről, a másiknak meg ki kellett találnia a süti nevét. jó móka volt.

  3. ja, és ma reggel megsütöttünk egy albán sütit.

  4. Wordben Beillesztés fül – Online grafikák – a feljövő ablakba beírod, hogy milyen képet keresel, ott kiválasztod és beillesztés gomb. Menő, ugye?

  5. Ezt a szakácskönyvet még nem ismerem. Ajánlod? Jók a receptek?

  6. Hát igen, sokszor a hályogkovács magabiztosságával kezelik az eszközöket. Nem félnek, hogy elrontják.

  7. Ez a gombnyomogatás-aggodalom bennem is megvan, a kiskamaszaimban fel sem merül, hogy baj lehet belőle. És nem is szokott lenni 🙂

  8. Óriási, köszi!

  9. Lányok, szerintem ez azért van, mert mi, szülők olyan jól megerősítettük az önbizalmukat 😀

Comments are closed.