Sziasztok! Áprilisban, amikor az elköszönő posztot írtam, nagyjából két opciót tartottam valószínűnek: vagy két hétig se bírom blog nélkül, vagy ha ennél tovább, akkor viszont sose jön meg a kedvem újra hozzá. A két hét észrevétlenül telt el, még a két hónap is. Amikor barátok kérdezgettek, hogy hiányzik-e, általában annyit mondtam, hogy rengeteg időm felszabadult (amit nagyrészt olvasással töltöttem) és hogy legfeljebb az hiányzik, hogy értelmesen dokumentáljam a projektjeimet különös tekintettel a tűméretekre, fonalakkal és mintákkal kapcsolatos tanulságokra és kudarcokra. A bloggerélet pezsgése például egyáltalán nem hiányzott.
Közben pezsgett viszont az életem többi része, a munkában például 41 évem legdurvább éve van mögöttem, és ebben nagyon jót tett, hogy lenyestem pár, túléléshez nem feltétlen szükséges tevékenységet a napirendemből, többek között a blogot és a hozzá kapcsolódó social media idő nagyobb részét. Amikor augusztusban megjelent az egyik könyv, amin dolgoztam (nem horgolós, és az itteni olvasók 99 %-a számára totálisan érdektelen valószínűleg), és amikor este koccintottunk egy finom fröccsel a projekt lezárása örömére a férjemmel, akkor ébredt fel a gondolat, hogy talán mégsem annyira kizárt, hogy valaha még megnyitom a wordpress szerkesztőfelületét. Persze még ízlelgettem egy darabig ezt a gondolatot, elhamarkodni sem akartam, meg azt se, hogy a hirtelen nyakamba esett szabad kapacitást azonnal beletömjem valamibe, ami már nincs is igazából. Aztán nem foglalkoztam az egésszel és hagytam, hogy alakuljon. Szeptember elején aztán megszületett a döntés: újra kezdem. Nem folytatom, hanem újra kezdem.
Mi lesz más, mint régen volt?
- Az adatvédelmi mizéria miatt továbbra sem lesz elérhető a hírlevél funkció és a kapcsolatfelvétel.
- Egyelőre lassan állok neki az egésznek, nem készítettem tervet és emiatt a rendszeresség is ingadozni fog. Nem ígerem, hogy heti kétszer frissül a blog. Meglátjuk, hogy alakul majd.
- Rájöttem arra is, hogy a megírt bejegyzés felrakása ezer social media helyre kifejezetten untat és falja az időt, így ha valaki olvasni szeretné a blogot, az erre ne építsen, hanem egyszerűen könyvjelzőzze az oldalt és nézzen be időnként.
- Eddig se üzleti érdeklődésű volt az oldal, ezután sem, de most már annyira nem, hogy fonalteszteléseket sem fogok vállalni. Ami itt látható, azt azért készítem, mert tetszik nekem vagy valakinek ajándékba adom.
Mi lesz hasonló, mint régen volt?
- Megmutatom, ha horgoltam, kötöttem, fontam valamit.
- Elmesélem, ha a kreativitással kapcsolatos témákról gondolkozom.
- Mesélek ételekről, amiket főzök és amelyeknek általában nincs normális nevük.
- Ha olvasok valami témarelevánsat vagy látok jó magazinokat, akkor lesznek ajánlók.
Remélem, nem csak múló fellángolás ez a mostani kedv. És mert elkezdeni legalább annyira nehéz, mint befejezni, ezért gyorsan mutatok is egy projektet, ami elég jó híd a tavasz és a szeptember között, ugyanis többhónapos szünetet tartottam ennek a kis miniadag fonalnak a fonása közben.
Ez volt az egyszálas:
Ilyen volt készeresre fonva
És ilyen lett motringolva. Ahogy látszik, a motringolásban is el lehet veszteni a rutint.
A gyapjú gyárilag festett, Müllerben kapható gradient mesegyapjú. Két 5 dekás csomagot vettem, mindegyikben ugyanaz az 5 árnyalat volt. Elvileg, ha ügyes vagyok, akkor lehettek volna az egyes színek majdnem egyforma hosszúak, és akkor öt egyszínű szakasz lett volna, köztük pedig négy rövid finom átmenet. Sajnos nem voltam ennyire ügyes, így már az első színnél megcsúszott a dolog. Mindegy, szép lesz ez így is, csak nem az, amit terveztem. Hamarosan megyek szőni a türkiz felvetésbe, az az egyik ötletem, hogy a maradék világostürkizt összecérnázom világosszürkével, aztán fonok még egyszínű szürkét és szövök vele egy olyan sálat, ami elindul a sötéttürkiztől a világosabbig és átmegy szürkébe. Aztán majd meglátjuk, hogy mennyi ennek a realitása, mert ez a kis gombócka mindössze 74 méter, szóval nagyon sokat kellene ehhez még fonni a szürkéből.
Na jól van, azt hiszem, visszatért a mesélős kedvem, szóval van esély, hogy lesz újabb bejegyzés. Majd nézzetek be időnként!