Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra, ezt mindig olyan sablonigazságnak tartottam, meg kicsit túlbuzgóságnak is. Az úgy van, hogy dolgok nagy része elintézi magát is, ha nem jutok hozzá időben, ezt figyeltem meg. Na de érezhettem én, hogy pár óra múlva kidőlök másfél napra, mert utolsó erőmmel még feltettem főni és bekevertem egy adag festéket (üdítőt). Ez amúgy azért praktikus, mert egyszerre teszek olyat, ami a hobbym és olyat, ami az extraprogramos ádventi kalendáriumba is befér, merthogy Do is élvezi és kíváncsian nézi a fejleményeket. Na szóval főztem és kutyultam, ismét megállapítottam, hogy a felszerelésem nem alkalmas festésre, mert minden túl kicsi, épp csak szuszakolni sikerül az uborkásüvegekbe a 10 dekás köteget.
Ami aztán meg is látszik, mert a sötétrózsaszín az, ami végig benn volt az üvegben, a világos meg az, amit csak egyszer megmutattam a festéknek. A sárga is csalókát játszott, mert bekeverve még zöldes volt, ami határozottan jobban tetszett volna, na de így se rossz. A szabályszerűséget tökéletesen mellőző fonalat sikerült kapnom, kíváncsian várom, hogy fog ez kinézni meghorgolva. Még azt se tudom, hogy gyerek sapka-sál szett vagy felnőtt sál legyen, mindkettő mellett szólnak érvek, előbbi mellett az, hogy ezer éve nem horgoltam gyerekszettet, utóbbi mellett meg az, hogy mostanában szeretem a felnőttcuccokat.
Amúgy a betegség olyan, hogy van az az egy-másfél nap, amikor semmi, de tényleg semmi nem bír rávenni arra, hogy felkeljek az ágyból és elhagyjam a jótékony öntudatlanság állapotát. Aztán jön az, amikor rájövök, azért fáj a fejem, mióta nem vagyok lázas, mert kávéfüggő vagyok – csoda is lenne, ha nem, napi három kávé mellett. És akkor már elég erős vagyok ahhoz, hogy hülyén érezzem magam, hogy semmitteszek, de elég gyenge ahhoz, hogy valójában tegyek is valamit. A külvilág sem érdekel különösebben, nem köt le hosszabban, mint két-három blog új termésének megnézése (átfutása).
És akkor olvasni próbálok, Esterházyt, tényleg megnyugtató, amikor árnyalt megfogalmazásokat olvasok anya-gyermek kapcsolatról. És rögtön kedvem támad írni is, a jó író olyan, hogy azt az illúziót kelti, ilyet én is tudnék, mert annyira hiányzik belőle mindenféle görcs. Persze rövid úton kiderül, hogy nem, de azért teszek egy felismerést, miszerint a jó írót az különbözteti meg a nemírótól, nem elsősorban az, hogy jobban ír hanem, hogy napi iksz órát írásra szán. Nem lop perceket, félórákat, és közben fél füllel hallgatja, hogy mennyire működik nélküle az élet, hanem azt mondja, most dolgozom, és olyankor ír. Na ez a felismerésem, hogy amire pofátlanul azt tudom mondani, hogy ne zavarjatok, dolgozom, az a hivatásom, és ha valami rosszul értelmezett mindenkinek rendelkezésre állás miatt semmire nem tudom ezt mondani, akkor nincs is. Uff, én szóltam.
4 hozzászólás “Látszólag fonalfestés, igazából filozófia”
Comments are closed.
2009-12-10 at 16:56
Az írást bármi más elmélyült teljes embert igénylő tevékenységgel helyettesíthetnéd akár.
Néha jó lenne egy bébiszitter, aki olyan mint én, neked mint te. Az nem jó, hogy a betegség váltotta ki a filozofálás egy részét.Nem is kérdem mi volt, hanem gyógyulást kívánok.
Én is olvastam, közben a falak szerte a házban különleges firka díszeket kaptak.
A fonalad csuda klasszul néz ki!
2009-12-11 at 06:18
Á, sajna nekem most a bébiszitter se lenne jó megoldás, akkor is lelkiismeretfurdalásom lenne, hogy egész nap más neveli a gyerekeimet.
Ja, a firkadíszek, ezeket ismerem, a lakás legvagányabb pontjai! Egy kis olvasásért igazán nem nagy ár! 🙂
2009-12-11 at 08:17
Ezt nagyon jó volt olvasni.
2010-05-23 at 06:32
AV,無碼,a片免費看,自拍貼圖,伊莉,微風論壇,成人聊天室,成人電影,成人文學,成人貼圖區,成人網站,一葉情貼圖片區,色情漫畫,言情小說,情色論壇,臺灣情色網,色情影片,色情,成人影城,080視訊聊天室,a片,A漫,h漫,麗的色遊戲,同志色教館,AV女優,SEX,咆哮小老鼠,85cc免費影片,正妹牆,ut聊天室,豆豆聊天室,聊天室,情色小說,aio,成人,微風成人,做愛,成人貼圖,18成人,嘟嘟成人網,aio交友愛情館,情色文學,色情小說,色情網站,情色,A片下載,嘟嘟情人色網,成人影片,成人圖片,成人文章,成人小說,成人漫畫,視訊聊天室,性愛,性感影片,正妹,聊天室,情色論壇