Posts Tagged with kávészünet

Kávészünet Árnics Katalinnal, az Autizmus világnapi KÉK KÖTÉS szervezőjével

4 hozzászólás Kávészünet Árnics Katalinnal, az Autizmus világnapi KÉK KÖTÉS szervezőjével című bejegyzéshez

Ismét jelentkezik a Kávészünet, ezúttal a blog egyik olvasójával, Árnics Katalinnal beszélgetek. 

Katit ősszel ismertem meg személyesen egy nem fonalas témájú konferencián. Ő kicsit később érkezett, én csak azt láttam a terem üvegajtóján keresztül, hogy ott áll valaki, akinek pont ugyanolyan cipője van, mint nekem. Aztán a szünetben néztem, milyen szép kötött nyakbavalót visel. Ő pedig megszólított és felfedte magát, mint Anyahajó-olvasó. Tíz év sem volt elég, hogy az ilyen helyzetekhez hozzászokjak, amikor valakiről kiderül, hogy olvassa a blogomat, de ha ez olyan helyen történik, ahova nem horgolás miatt megyek, akkor duplaakkora a meglepődés. Amikor Kati nemrég az Anyahajóblog FB-csoportban említette a kék kötést, azonnal arra gondoltam, legyen ő a következő Kávészünetes vendég, mert amit képvisel, az érdemes arra, hogy minden lehetséges csatornán terjedjen. 

(Köszönöm Katinak, hogy használhattam a rendezvényen készült fotókat. Készítette: Schmidt Bálint Photography)

Az Autizmus Világnapja győri rendezvényeinek az egyik főszervezője vagy. Hogy kerültél kapcsolatba az autizmussal?

Gyógypedagógus vagyok, autizmussal élő gyermekekkel és családjaikkal dolgozom közel harminc éve. Jelenleg az Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpontban dolgozom, a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációját segítem. Vezetek szülőképzéseket, pedagógus továbbképzéseket.

Mióta létezik ez a világnap és mikor van pontosan?

2007. december 18-án, az ENSZ 62/139-es határozata jelölte ki április 2-át az Autizmus Világnapjának azzal a céllal, hogy felhívja a világ figyelmét az autizmusra, az autizmus spektrum zavarra, amely tízmilliókat érint a földön. Az Autizmus Világnapja ENSZ határozat kéri a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy az autizmust minél szélesebb körben megismerjék a társadalmaikban.

Magyarországon elsőként az Országház kupoláját világították kékre, – mostanra több város különböző programokkal csatlakozott a figyelemfelhívó programokhoz. A kék az autizmus színe. Miért pont a kék? – kérdezik tőlem gyakran. Talán, mert kék a remény színe. Reménykedünk, hogy az autizmussal élő személyek méltó egészségügyi, pedagógiai ellátást kapnak szerte a világban.

Az Autizmus Világnapjának fonalas vonatkozású programja is lesz. Mi ez és hogyan tudunk segíteni? 

Három éve találtam ki a KÉK KÖTÉST. Mindig is vonzott a yarnbombing, nagyon izgalmasnak találom, amikor a kőből, betonból készült tereken megjelenik a fonal és a legszigorúbb szerkezeteket is lágysággal vonja be. Nagy női teremtő erőt érzek ebben. A kötés szóhoz szimbolikus értelmet is gondolok, – összeköt ez a projekt embereket, akár azonos gonddal küzdő embereket, – azokkal, akik segíteni, legalább is elfogadni szeretnék őket. A programhoz támogatóra, segítőtársra találtam a Győri Gombolyda Fonalszaküzlet és Kézművesműhelyben. A kezdetektől mellém álltak, lelkes kötős, horgolós csapatot szerveztek, – és magam is meglepődtem – eddig ennek a civil kezdeményezésünknek volt a legnagyobb elfogadottsága, nagyon sokan csatlakoztak. Sokkal többen, mint bármely más rendezvényhez. Az alapgondolatom az volt, ha valaki köt, horgol egy négyzetet, akkor már tett valami személyesen az autizmussal élőkért. Amíg készítette a munkát, addig gondolt az autista gyerekekre. Ha később az óvodában, iskolában a gyermekének autista csoporttársa lesz, akkor helyből nem lesz kirekesztő – hiszen már köze van a dologhoz, már adott magából, már találkozott ezzel az állapottal, már segített valakinek. A városból, az országból, de még tengeren túlról is igen sok kék négyzetet kaptuk. Ezeket összevarrtuk és elkezdtük beborítani a gyönyörűséges barokk Széchenyi teret. Volt középiskolás fiú, aki azért tanul meg kötni, mert a barátja testvére autista, így tudott segíteni, így állt ki mellé. Egy nagymama az autista unokájának a nevét kötötte bele a négyzetbe.

Ebben az évben is várjuk a kötött, horgolt kék négyzeteket. Ezeket összeállítjuk, és a tér bútoraira, fáira varrjuk fel. Nagyon várják már ezt a győriek, – kifejezetten ezért jönnek a térre, hogy megnézzék a sok kékséget, leüljenek a díszes padokra, megpihenjenek ott. Természetesen az önkénteseink jelen vannak, aki beszélgetni szeretne, azok mellé szívesen leülnek, nyomtatott információt, újságokat is adnak az autizmusról.

Ha valaki szeretne kék négyzeteket készíteni és részt venni az akcióban, a Gombolyda Fonalbolt címére küldje. (9022 Győr, Liszt Ferenc út 2-4.)

Milyen más programok várhatók még?

Lesz kutyaterápiás bemutató a “Kutyával egy mosolyért” Alapítvány részvételével, KÉK FUTÁS a LEO Klub szervezésében, szülőképzés az integrációról az Autizmus Koordinációs Iroda és dr Simó Judit gyermekpszichiáter vezetésével és egy meglepetés koncerttel is készülünk.

Milyen üzenetet akartok átadni az Autizmus Világnapjának szervezésével?

Szeretném a Szülőknek elmondani, hogy van segítség. Minden országban, ahol megfelelő az autizmussal élő gyermekek ellátása, az a hatékony és közös szülői fellépésnek köszönhető. Jó lenne, ha nem szégyellnék ezt az állapotot, jó lenne, ha bátrabbak lennének és ki mernének állni a gyermekeikért.

Tenni szeretnék a “gondolati akadálymentesítés” érdekében. Hiszem, hogy nemcsak a fizikai környezetet kell befogadóvá tenni, hanem dolgozni kell a sérültekkel kapcsolatos elfogadó gondolkodás megteremtésén is.

Van otthon kék fonalad, akár maradék is? Köss vagy horgolj belőle 50*50 centis négyzeteket és küldd el a Győri Gombolyda címére vagy vidd el személyesen a boltba. (9022 Győr, Liszt Ferenc út 2-4.) Ha pedig ismersz valakit, aki szintén beszállna az akcióba, oszd meg vele ezt a bejegyzést!

 

Kávészünet Kicsi Vúval

Többször emlegettem már az ötelemes főzést itt, a blogon. Akkor ismerkedtem meg a módszerrel, amikor Do-t vártam, és egy barátnőmtől kaptam egy ilyen témájú szakácskönyvet. Időközben ez a könyv magyarul is megjelent. Aztán egy ideig nem foglalkoztam a témával és csak akkor jutott eszembe újra, amikor minden előzmény nélkül kitört rajtam egy körülírhatatlan ételallergia. Az ötelemes konyha segített ennek a problémának a legyőzésében, úgyhogy elhatároztam, az autodidakta módszer után végre szakembertől is, szisztematikusan is megtanulom, amit lehet. Szerencsére pont ekkor indította be Kicsi Vú az ötelemes online főzőtanfolyamát, amelynek hamarosan indul a negyedik szakasza. Mára egy beszélgetést hoztam nektek Vikivel, akiről  sugárzik, hogy amit tanít, az az élete része és valódi meggyőződése. 

IMG_3383_resize

Mi a kedvenc fűszered és miért?

Két nagy kedvencem van: a zöld kardamom, amiből őrölt formában szinte minden édességbe teszek egy kicsit, mert nem csak finom, aromás, hanem a kínai gyógyító konyha szerint segít átalakítani a felesleges „nyálkát”, azaz támogatja az emésztést. A kardamomos kávé is isteni, a készítését egy videóban meg is mutattam.
A másik kedvencem a római kömény, de azzal csínján kell bánni, mert nagyon karakteres íze van.

Rengeteg diéta létezik, gyakorlatilag minden hónapban felbukkan valami új táplálkozási tanács. Miért választottad magad számára épp a kínai gyógyító konyhát, az ötelemes főzést?

Éppen azért, mert valami ősit, megalapozottat kerestem. Olyan rendszert, ami már bizonyított. Véletlenül bukkantam rá az 5 elem konyhára internetes barangolásaim során, és ahogy jobban megismertem, egyre jobban lenyűgözött a mélysége. A kínai gyógyító konyha a hagyományos kínai orvoslás része, a terápiánál ugyanazokkal a fogalmakkal dolgozik: a belső meleget hűti, a hideget melegíti, a szárazságot nedvesíti stb.– mindezt a mindennapi ételekkel. Az 5 elem konyha fő célja egyébként a betegségek megelőzése, aminek útja a „közép”, azaz az emésztőrendszer erősítése.

Aki tudatosan próbál táplálkozni, úgy érezheti, hogy a rengeteg szabály gúzsba köti. Hogyan viszonyul a kínai gyógyító konyha a szabályokhoz, étkezési előírásokhoz? Mennyire kell szigorúnak lennünk magunkhoz? Csoki, nass, kávé, egy pohár vörösbor este – ezek beleférnek?

Ez fontos kérdés, nekem is az volt, mert nagyon szeretek enni és rosszul viselem a tiltást. Szerencsére a kínaiak is úgy tartják, hogy a nagyon merev szabályok lebénítanak, gátolják a csí szabad áramlását. Az 5 elem konyhában az a jó, hogy nem tilt szigorúan semmit, hanem mindenről megmondja, hogyan hat (pl. szárít vagy nedvesít, melegít vagy hűt, nyugtat vagy felpörget). A legfőbb kérdés mindig az, mit mikor, milyen formában együnk, hogy a legkönnyebben meg tudjuk emészteni. A süti például nem gyógyétel, az tény, de vannak fokozatok: egy Dobos torta sokkal nehezebben emészthető (cukros és vajas egyszerre), mint egy zabkeksz. A kávé másként hat éhgyomorra, mint egy kiadós étkezés végén. Az előbbi felhevíti, kiszárítja a gyomrot, hosszabb távon gyomorégést okozhat, míg a vasárnapi ebéd után egy kis csésze fekete kifejezetten támogatja az emésztést – mivel a keserű íz lefelé mozgatja a csít, ami egyezik az emésztés természetes irányával.

IMG_7176_resize

Nem mindenki szereti az egzotikus ízeket és ázsiai alapanyagokat. Van így is esély kipróbálni az ötelemes konyhát?

Az általam képviselt 5 elem konyha a kínai gyógyító konyha európai ízlésre szabott változata. Így nem jelenti azt, hogy kínai ételeket kell főzni, az alapelvek adaptálhatók a magyar konyhára is. Nagy kedvencem például a vörösboros marhapörkölt polentával, ami egy Lép-Hasnyálmirigyet és Gyomrot erősítő gyógyételnek tekinthető (a marhahús és a kukoricadara is Föld elemű, a közepet erősítő alapanyag). Az viszont igaz, hogy én magam nagyon szeretem az ázsiai konyhákat, ezért gyakran főzök ilyen stílusban. Szeretnék kedvet csinálni a wokozáshoz, a változatosabb fűszerezéshez és a zöldségekhez úgy általában. Az a tapasztalatom, hogy egy wokban pirított kelkáposztának sokszor nagyobb a sikere, mint a kelkáposztafőzeléknek.

A gyerekeid hogyan fogadják az ötelemes ételeket? Mik a kedvenceik?

Érdekes megfigyelni rajtuk, hogy az evéshez való viszony mennyire a karakter függvénye. A 10 éves lányom mindig válogatós és kisétkű volt, így ő kevésbé nyitott, míg az 5 éves fiam igazi ínyenc, nyitott az új ízekre, mindent szívesen megkóstol. De mindkettőjükön látom, hogy a kitartás és a példamutatás hosszabb távon megtérül, beépülnek a minták. Zabkása nélkül például már elképzelhetetlen a reggel. Szeretik a krémleveseket is, a vegyes zöldségleveseket, a chilis babot és a sütőben sült karfiolt.

Sok nő, anya először csak magának főz az ötelemes konyha szerint, mert a család idegenkedik az újításoktól. Milyen módszert javasolsz, hogy a többi családtagot is sikerüljön megnyerni az új ízeknek?

Két nehézség adódik általában: a gyerekek nem nyitottak az újra és a családfő a hagyományos konyha híve. Mindkét esetben kis lépésekben, kitartóan haladnék előre. A gyerekek a meleg reggelikkel, főként az édeskés kásákkal hamar megbarátkoznak. Van aki inkább a zabkását szereti, van akinek a grízpudingszerű kása jön be jobban – próbálkozni kell. Az már nagy eredmény, ha elérjük, hogy meleg, főtt ételt reggelizzen az egész család.
A férfiaknál nem kell erőltetni a kását, ha nem kívánják, ők ehetnek sósat reggelire: tojásételt zöldségekkel vagy egy gazdag levest például.
A wokos ételek, főleg, ha hús is van bennük, a legtöbb embernek ízlenek, ráadásul gyorsan megvannak. Ki lehet próbálni a sütőben sült zöldségeket is, például vacsorára (egy szelet hús mellé), ilyen módon fokozatosan kiváltani a hagyományos köreteket (tészta, rizs, krumpli).

IMG_6626_resize

Hamarosan indul az e-mailes főzőtanfolyamod a kínai gyógyító konyha tavaszi alkalmazásáról. Mire számíthatnak a résztvevők?

Az április 15-én induló 4 hetes email-tanfolyamom témája a tavasz és a Fa elem lesz és a hozzájuk kapcsolódó két szervünk, a Máj és az Epehólyag erősítése, harmonizálása. A Fa elem színe a zöld, tavasszal bújik elő a sok friss nővényi hajtás – ezért a 28 recept, amit a résztvevőkkel a 4 hét alatt megosztok, ilyen jellegzetes tavaszi alapanyagokkal készül: medvehagymával, eperrel, spárgával, csírákkal, spenóttal, sóskával stb. Az elméleti tananyag 16 emailben érkezik és a tavaszi táplálkozásról, konyhatechnikákról, fűszerezésről fog szólni, meg az említett két szerv diszharmóniáiról és azok étrendi gyógyításáról. Aki részt vesz, az sok új információt megtud a tavaszi alapanyagok hatásáról, terápiás hasznáról és a tanfolyami facebook-csoportban pedig felteheti a kérdéseit. A részletek a blogomon olvashatók.

A posztban szereplő fotókat Bonnyainé Virágh Krisztina készítette.

Kávészünet Kutas-Keresztes Ágival

48 hozzászólás Kávészünet Kutas-Keresztes Ágival című bejegyzéshez

Kutas-Keresztes Ágit sokan ismerhetitek a Kötős-horgolós FB-csoportból, a Ravelry-ről és munkáival találkozhattatok nemzetközi kötős újságokban is. Persze én ennyivel nem elégedtem meg, kíváncsi voltam, ki áll a minták mögött és mi a története. Ha van egy komótos tejeskávényi időtök, hallgassatok bele a beszélgetésünkbe, a legvégén pedig még egy játék is vár titeket! 

(mindegyik képért köszönet Kutas-Keresztes Áginak)
– A honlapodon kötésfüggőként mutatkozol be. Körülbelül mennyi időt töltesz egy nap kötéssel? Van olyan nap egyáltalán, amikor nem kerülnek elő a tűk? Hogyan viszonyul egymáshoz a hobbi és a munka a mindennapjaidban?
Az, hogy mennyi időt töltök kötéssel egy nap, elég változó, attól függ, hogy éppen melyik munkafolyamatnál tartok. Valamelyik héten például egy mintát megjelentettem, egy másikat pedig méreteznem és fordítanom is kellett, ilyenkor nagyon sok időt töltök a számítógép előtt és szinte nem vagy egyáltalán nem kerülnek elő a tűk. A méretezés mindig több napon át tartó egész napos munka, sőt, sokszor bőven belenyúlik az estékbe. De előfordul az is, hogy kész a terv egy bizonyos méretre, minél előbb el kellene készülnie a mintadarabnak, ekkor viszont van, hogy szinte egész nap kötök.
Hogy hogyan viszonyul egymáshoz a munka és a hobbi? Tulajdonképpen teljesen összeolvadt a kettő. Vagy inkább átfordult a hobbi egy olyan munkába, amit nagyon szeretek. De a hobbi részre, hogy például leüljek egy jó kötős magazinnal a kezemben és válogassak, mit is kössek belőle, arra egyre inkább nincs időm és/vagy energiám. Egyre ritkábban kötök már olyat, amit más tervezett, ha a nap végén kikapcsolódásra vágyom, akkor azt inkább egy jó könyv jelenti.

– Nyelvtanár vagy eredetileg. Hogyan jött a váltás, hogy kezdődött a tervezői karriered? Tudatosan haladtál ebbe az irányba vagy egyszer csak így alakult?
Az, hogy most tervezőként dolgozom, az több szerencsés és kevésbé szerencsés véletlennek köszönhető. 2008 nyarán megismerkedtem a férjemmel, aki Svájcban élt. A következő nyáron én is kiköltöztem. Svájcban először is hónapokig tartott, amíg végre elismerték a diplomámat, ezután jött a munkakeresés. Egy évig helyettes angoltanárnként tanítottam 4 különböző iskolában, de egyre inkább úgy éreztem, hogy váltanom kell. Magyarországon egy kéttannyelvű gimnáziumban tanítottam, itt pedig volt, hogy színeket és számokat, ami egy ideig megy, de hosszú távon nem kihívás. A magatartási problémákkal való folyamatos konfrontáció pedig sajnos nem az én lelkivilágomnak való.  Mivel elég alacsony óraszámban tanítottam, már akkor is sok időt töltöttem kötéssel, és nem is tudom, honnan jött az ötlet, hogy ebbe az irányba indulhatnék tovább, de úgy döntöttem, elkezdem megjelentetni a tervezményeimet, lesz, ami lesz.

– Milyen fonalakat használsz legszívesebben? Mi a kedvenc vastagságod, kedvenc anyagösszetételed vagy kedvenc márkád?
Nagyon szeretem a gyapjút, legtöbbször gyapjúfonalakat használok, emellett még alpaka is elég sok van a szekrényemben. Legszívesebben fingering, sport és DK vastagságban kötök, de a vastagabb fonalakkal sem vagyok haragban. A lace vékonysággal sokáig nem tudtam megbarátkozni, volt olyan lace fonal, amit visszaküldtem a feladónak, mondván, hogy cérnával én nem kötök. Azóta viszont terveztem lace fonalra (már csak hetek kérdése, és a közönség is láthatja a végeredményt), és nem is volt rossz élmény, sőt. Mégiscsak kötök cérnával 🙂

– Mi van előbb általában a tervezési folyamatban: a felkérés vagy az ötlet? 
Általában az ötlet jön előbb, kivéve egyes magazinok esetében, akik előre kiadják a tematikát, hogy milyen stílusban várnak tervezményeket. Bár ezek a témák olyanok, hogy elég sok mindent bele lehet passzírozni, a Sorority kendőm terve például előbb megvolt, mint a Knitscene kiírása, de pályáztam vele, mert úgy gondoltam, tulajdonképpen az egyik témába éppen beleférne. Szerencsére a főszerkesztő is így gondolta.

– Vannak mestereid, kötős példaképeid? Kiktől és honnan tanulsz?
A polcomon természetesen sorakoznak a kötős könyvek, sokat tanultam belőlük, és persze mindig vannak új technikák, amiket meg lehet és érdemes tanulni. Munka közben is rengeteg tapasztalatot gyűjt az ember, úgy érzem, sokat tanítottak nekem az eddigi tervezményeim.

– Hol látod magad 10 év múlva?
Nem tudom, hogy ez jó dolog-e, de nem gondolkodom ennyire előre, mert pár hónap alatt is nagyon sok minden történhet, nemhogy évek alatt. Mindig figyelek, hogy merre lehetne tovább indulni, és ha jön egy lehetőség, azt megpróbálom kihasználni, de nem fixálom le előre, hogy pontosan minek és hogyan kellene történnie. Egyelőre az a célom, hogy több mintám jelenjen meg magazinokban, de ezzel párhuzamosan szeretném folytatni a saját kiadást is, mert annak is megvan a maga varázsa.

Szívesen megkötnétek valamelyik Kutas-Keresztes Ági által tervezett modellt? Ha igen, akkor írjátok meg kommentben, melyik darab a kedvencetek, így megnyerhetitek az Ági által felajánlott egyik (összesen három) kuponkódot, s így tietek lehet egy kiválasztott kötésminta. Játékra fel! (Ha pedig nem jelenik meg a kommentmező, akkor frissítsétek az oldalt, így elvileg rendbe kell jönni a problémának.)

Kávészünet Kern Ágival – FRISSÍTVE!

16 hozzászólás Kávészünet Kern Ágival – FRISSÍTVE! című bejegyzéshez
Közgazdásznak tanultál, volt iparművész ruhaüzleted, írsz szakácskönyveket, gasztroblogot és novellákat, most pedig az 1001 fonal munkatársaként dolgozol és vezeted a Divatkörte blogot. Látszólag nagyon különböző területek ezek – hol a vörös fonal, mi az összekötő kapocs? Van egyáltalán?
Hát, talán én vagyok a vörös vonal. 🙂 Két dolog érdekel igazán a divat és az írás. E kettő szerepe és erőssége változik folyamatosan az életemben. A divat alatt nem feltétlenül a haute couture-t értem, sokkal jobban érdekelnek az elérhető, magyar tervezők és a kézművek munkái.
A Divatkörtén, de a Pinterest faladon is sokszor mutatsz nagyon extrém ruhadarabokat. Ha kinyitnánk a gardróbszekrényed, miket látnánk benne? Milyen stílust és milyen színeket, fazonokat hordasz legszívesebben? Hol a helye az extrémnek az életedben?
Hát, a Pinterest sajnos nem az ember gardróbja, mint tudjuk. Azok a képek, ruhák tetszenek, de hordani nem hordok ilyesmit. Szinte végletekig letisztult, nagyon egyszerű, egyszínű ruhadarabokkal van tele a szekrényem. Nyáron nagyon szoknyás vagyok, télen meg újra merek feszülős nadrágot hordani hosszú pulcsival.
Amit szinte mindig látsz rajtam, az vagy egy lógós fülbevaló vagy egy hosszú nyaklánc. Hatalmas gyűjteményem van (Vadjutka, Mimóza Sári, Fércművek, Kricsár Ancsa, Panyi Zsuzsi stb, stb)
Sosem fogom elfelejteni azt a vacsorádat, amikor csokis szarvashúst tálaltál föl. Amennyire furán hangzik elsőre, annyira mennyei volt. Honnan jönnek ezek a szokatlan receptötletek?
Iszonyú sok szakácskönyvem van, még annál is sokkal több főzős újságom és persze az irdatalan sok blog… Inspirációs forrás tehát van elég. Csak győzzem megfőzni. 
A borító Ricz Géza alkotása
Van két kisfiad, így gondolom, te is ismered a problémát, hogy bizonyos korszakokban a gyerekek sok ételt egyszerűen beraknak a pfúj kategóriába és alig-alig esznek meg valamit a néhány kedvenc ételen kívül. Vannak bevált tippjeid, amivel rá tudtad venni a gyerekeidet, hogy egyenek mást is, mint pizzát és rántott húst?
Az én gyerekeim kb. 5-6 féle ételt esznek meg. Már megszoktam. Ez van. Majd egyszer felnőnek, remélem. Szerencsére esznek nyers zöldséget, gyümölcsöt, így nem izgulok túlzottan. A kisebbik tegnap este 50 dkg szalámit vacsorázott. Semmi mást. Már túl vagyok az idegeskedésen, azt hiszem.
A blogodon van egy kedves rovat Napi mosoly címen. Nem épp tipikus gasztrotéma: hogy jött mégis az ötlet?
Valami amerikai blogon volt ilyesmi, ott csak erről szólt az egész blog, talán 100 awesome things vagy valami ilyesmi volt a címe. Azonnal rájöttem, hogy ez mennyire jó és mennyire fontos, hogy hálát adjak minden nap valami jójért.  Persze nem mindig van időm leírni, de tényleg kell, hogy legyen “jó” minden napban.
Nemrég mondtad egy izgalmas szakmai lehetőségre, hogy bár érdekelne, de a gyerekeid még túl kicsik ahhoz, hogy belevágj. Ebből arra következtetek, hogy még vannak tervek, vágyak a tarsolyodban, amelyeket későbbre tartogatsz. Mit gondolsz, hol találkozhatunk veled öt év múlva?
Ó igen, van titkos tervem. Hogy majd lesz egyszer egy kis boltom. Tele “encsem-bencsemekkel”, ahogy a drágám mondaná. Nagy példaképem Emily kincsesboltja, meg a Boróka otthonbolt is. Imádom az ilyen helyeket, de azt is látom, hogy nem tudnék most 100%-osan ott lenni, a fiúk nagyon igényelnek. 
Nézzetek be Ági blogjára, ha receptötletre van szükségetek, ha pedig szeretnétek megnyerni Ági novelláit, hagyjatok egy kommentet – február 10-én kisorsoljuk a szerencsés nyertest!

Igen, megvan a nyertes! Patrícia, a 10. kommentelő a szerencsés. Köszönöm, hogy velünk játszottatok!