Posts Tagged with horgolt sapka

Horgolt cicasapka leírással

3 hozzászólás Horgolt cicasapka leírással című bejegyzéshez

Meglepő dolog történt: K. kért tőlem egy saját készítésű sapkát. Azért meglepő, mert kreatív anyák gyermekeinek a vásárolt sapka a vágyak netovábbja, az, hogy olyan legyen, mint mindenki másnak az oviban/bölcsiben. De amikor Táltos Bandi sapkáját meglátta, azonnal felfedezte benne a hegyes fülű cicát és egy szuszra kért is egyet. Kicsit sokat kellett várnia rá, de végül megkapta, amit akart. Külön köszönet az ihlet forrásának, a fonalbolt téli kiárusításának, ahol ezeket a szőrös jópofa fonalakat 1 Euróért dobták az ellenállni nem tudó Anyahajó után.

Ezen a képen látszik, hogy a sapi fazonjában van valami fertőző: ahogy egy elkészül, egy másik ember is megkívánja magának. A rózsaszín Do-é lett.

Itt látszik, mi is a cicás a sapiban: a két csücsök legfelül. Meg az is látszik, milyen mozgalmas egy hároméves élete.

Ez a kép különösen is praktikus, mert végre használat közben is látszik a nemrég még félkészem bemutatott patchwork takaró, ami remek háttér a rózsaszín mikuláscicasapi számára. Azért mikulás, mert fehér szőrös a szegélye.

Itt pedig bevetés közben látható a sapi, valamint minden idők legéletveszélyesebb játszótere. Iskolapéldája annak, hogy lehet megépíteni úgy egy játszóteret, hogy az összes EU-szabálynak megfeleljen, mégse lehessen eltölteni fél órát anélkül, hogy ne kelljen többször megmenteni a gyerek életét.
Itt pedig egy kis saját rajzolású horgolásminta: kedvenc mintám, mert semleges a külseje (nem a tipikus erhp kinézet, hanem valahogy egységesebb), ugyanakkor rugalmas, tehát olyasmi, mintha passzét kötne az ember, csak horgolt. A pöttyök láncszemet, az ikszek rövidpálcát jelentenek.

Egy téglalapot horgolunk, a rövidebbik oldala kezdősor, ez a sapka magassága, s a horgolást addig folytatjuk, míg elérjük a gyerek fejkörfogatának méretét. (Belekalkulálva a horgolás nyúlását is.) Legjobb próbálgatni vagy egy meglévő sapkához viszonyítani – abban az esetben, ha alvásidőben horgoljuk.
Ha elkészült a téglalap, akkor két oldalát összevarrjuk/ összehorgoljuk értelemszerűen, aztán a szabadon maradt oldalt körbehorgoljuk a szőrös fonallal. Ennyi az egész, a siker pedig garantált! Jó horgolást!

p.s. Amúgy meg reménykedem, hogy az lesz, mint az esernyővel: ha van nálam, nem esik az eső. Ha pedig van új téli sapi, akkor nyilván jön a tavasz.

Szélkerék sapka a Manócsomag javára

3 hozzászólás Szélkerék sapka a Manócsomag javára című bejegyzéshez

Ismét babasapkát hoztam, s ismét olyat, ami gazdát keres – de most nem a hagyományos módon. De előbb nézzük őt magát, a Szélkereket!

A sokak által kedvelt Catania pamutfonalból készült – három különböző rózsaszínnel szakaszosan festett színárnyalatból. Tiszta véletlen, hogy ez a méret és ez a minta épp egy szélkerékre emlékeztető mintát hozott ki a gombolyagból. A mérete: kb 36-38 centis fejkörfogatú kislányoknak megfelelő, azaz általában 0-6 hónapig, egyéni különbségek természetesen lehetnek. Fejbúbtól a hullámcsipkés szegélyig 14 centi. A lyukacsos minta miatt inkább késő tavaszi-kora nyári kiegészítő, szóval nem a nagy szelek ellen véd, viszont igen csinossá és fotogénné teszi az apróságokat. És igen, babafotózáshoz is beválik.

S hogy milyen módon keres gazdát? Itt a blogban és a facebookon hirdetem meg. A vételárat és a postaköltséget nem az én bankszámlámra fizeti be a kedves (leendő) vevő, hanem a Manócsomag Közcélú Alapítvány számlájára. S hogy miért jó ez? Mert a Manócsomag azoknak a családoknak segít, ahova koraszülött babák érkeztek. Van ilyenkor épp elég gond, izgalom egy családban, s ehhez még az is hozzáadódik, hogy az apróságokon minden 56-os ruha lóg. Sok helyen az országban nem is kapni kisebbet, vagy ha igen, akkor horror áron. Ebben az átmeneti pár hétben-hónapban segít a Manócsomag alapítvány azzal, hogy kölcsönad ruhacsomagokat a koraszülött babáknak. Mindig fut párhuzamos projekt is, amely a koraszülött-osztályokat támogatja, most például ez.

Fontos volt számomra, hogy olyan alapítványt válasszak, amely már bizonyított, hiteles. A Segítsüti is ezen az alapítványon keresztül fut, azt gondolom, ez pont elég bizonyíték arra, hogy jó helyre kerül a pénz és tényleg eljut azokhoz, akiknek szántuk.

Postázási tudnivalók: A csomagot azt követően 1-2 napon belül adom fel, hogy a pénz megérkezett az alapítvány számlájára. VKOrsi segít nekem utánanézni, hiszen én nyilván nem férek hozzá a számlainformációkhoz. A csomag Ausztriából fog érkezni, 2-4 napra van szüksége a Postának. Posta- és csomagolási költségként 600 forintot számolok fel, de ezt az összeget is az alapítványnak lehet küldeni, a postázás felmerülő költségeit én állom. (Viszont ennyivel is többet kap az alapítvány, aminek meg örülünk.)

Tehát eladó a szélkerék sapka, megvásárlásával 2500+600=3100Ft-tal támogathatod a Manócsomag Közcélú Alapítványt!

p.s.1: Köszönöm, ha továbbadod a hírt, ahol tudod, hiszen nem ez az utolsó sapi, ami így keres gazdát!
p.s.2: Ha te is kedvet kaptál a Manócsomag javára eladni valamit, akkor hajrá! 🙂

Sapka Aventica fonalból

7 hozzászólás Sapka Aventica fonalból című bejegyzéshez

Az All Shawl-hoz készült sapkámról hoztam néhány képet. A technikai részletek: a kendővel ellentétben ezt 6-os tűvel horgoltam, így kissé szorosabb és – remélem – formatartóbb lett. A szokásos tányérsapka fazon, talán egy kicsit bővebb, mint a korábbiak. A bécsi szélben jól esik minél lejjebb húzni a fülemre a meleg gyapjút.
Itt látszik, hogy nagyon jól kijött a csíkozás. Bár színátmenetes fonalból sokszor nagyon furán jön ki a minta horgolva, ez a fonal, az Aventica, üdítő ellenpélda.

A virág egy hiperbolikus “lény”, magamnak is meglepetés volt, a felvarrás közben nyerte el végleges alakját. Közepébe egy fémgomb került. Nagyon elégedett vagyok vele 🙂
Hozzá kell tennem, hogy nem véletlenül hozok az utóbbi időben olyan ritkán sapkát. Elkezdtem többet is, de valahogy mostanában nincs túl sok kedvem hozzá, az elmúlt két évben szerintem tíz évre való sapkát horgoltam. Kedv nélkül pedig egyszerűen nem megy. Van viszont kedvem máshoz – erről hamarosan olvashattok. Addig is további meghitt ádventet!

Ribizli fotózta

2 hozzászólás Ribizli fotózta című bejegyzéshez

Ha még nem láttátok RibizliKatánál Izát, akkor kukkantsatok be hozzá! Kedvencem az első kép: a kis tündérek ugyebár dacolnak a gravitációval 🙂
Később pedig látható az egyik kedvenc sapim, a modell pedig elbűvölő!

Egyébként meg nem szabad nekem babákkal találkozni, mert rögtön újra szeretnék egy újat. Tegnap is járt nálunk egy nyolchetes édes csomag, én meg sziruposan elérzékenyültem, nem is értem. Azt hiszem, bőven rámfér egy kis kijózanító nyaralás két energiától duzzadó gyerekkel, akiknek valószínű nem az az elképzelésük a nyaralásról, hogy anyát hagyják az árnyékban nyugisan kendőt horgolgatni.

Na megyek csomagolni, és kívánok minden Kedves Olvasónak vidám hetet! Nyaralás után, de legkésőbb költözés után újra visszajövök.

Karina nyereménysapija

13 hozzászólás Karina nyereménysapija című bejegyzéshez

A hőség ellenére a héten több őszi-téli holmit horgoltam. Részben azért, mert Karina nyereményét, egy őszi fiúsapit szerettem volna minél gyorsabban elküldeni nekik, részben meg azért, mert rámjött a pánik: mi lesz, ha szeptembertől drasztikusan csökken a horgolásra fordítható időm (ami nem kérdés egyébként). És amúgy is, Bécs az állandó szél miatt nagyon hideg város. Emlékszem, tíz éve nagy naivan kiköltöztem október elején sapka, sál, kesztyű nélkül – gondolva, hogy otthon a decemberi fagyokig ilyesmit úgysem hordok. (Ez életemnek egy korábbi szakasza volt természetesen…) És akkor október 15-én fejvesztve rohantam kesztyűt venni, annyira metszett a hideg szél. Szóval igen, végre egy hely, ahol a hobbimnak valódi létjogosultsága lesz!

Na de a lényeg: elkészült egy kedves-komoly fiúsapka, viselje egészséggel Doma!
Ez a sapka is kötődik egyébként Bécshez, mert a fonalat tavalyi kiruccanásunkkor ott vettem. Eredetileg azt gondoltam, hogy Apahajónak horgolok belőle, aztán mégis más színre volt szüksége, így ez készleten maradt és várta sorsa jobbra fordulását. Érdekes fonal egyébként, fele gyapjú, fele akril – ezt az összetételt szívesen használom télre. Sok vékony, lazán megfont szálból és többféle színből áll, afféle komoly fiús jellegű. Bohókássá a gombok teszik, különösen a kedvencem, ami olyan, mintha egy almába beleharaptak volna.

A másik télies cucc, amin épp dolgozom, Barka Napmadárból készül, és nagyon izgalmas, zebra-jellegű csíkok vannak alakulóban a gombolós sálamon. Remélem, hamarosan ezt is mutathatom, előtte viszont – már csak azért is, hogy magamat is emlékeztessem -, beharangozom, hogy a legközelebbi bejegyzésben vízre szállunk! Naná, ha már anyahajó!

Gouba vásárfiák

6 hozzászólás Gouba vásárfiák című bejegyzéshez

Már csak két hét, és itt az első Goubám, sőt, az első vásár, amin az asztal túloldalán állva veszek részt! Ágival közös asztalnál találtok, ha esetleg arra járnátok 🙂
Készülök – nem mondom, hogy gőzerővel, mert sajnos nagyon el vagyok maradva a terveimhez képest, de azért ha nagy mennyiséggel nem is, újdonságokkal mindenképpen. A mindenféle harsogó színű maradék fonalaimat csíkos sapkákká változtattam át, így készült például ez a pink-narancs-napsárga kombináció, ami a fő kedvencem.

Aztán itt ez a Tavitündér nevet kiérdemelt beanie (kábé kétéves lány méretében), amelyben lilák kacérkodnak egy élénk sárgászölddel.

Franciacsatokra is készítettem variációkat, például ezt a rizsszemhímzett őszies színvilágút (valóságban még egy picit élénkebbek a színek), amelyhez végre felhasználtam egyik kedvenc effektfonalamat. (Azt, amit eredetileg sálhoz vettem, de szúróssága miatt sajnos arra pont nem tudtam végül használni. Hajbavalóhoz viszont nagyon hálás alapanyag.)

És akkor még egy csat a tavaly Bécsben vett Zauberkugel fonal felhasználásával klasszikus narancs-sötétbarna kombó, szerintem vöröses hajú lányoknak áll a legjobban.

Érdekes egyébként, ahogy az élet új távlatokat hoz. Amikor a Goubára jelentkeztem, arra gondoltam, ez valaminek a kezdete lehet. Ehhez képest most úgy látszik, inkább egyfajta lezárás és búcsú. Szeptembertől ismét új kalandok várnak ránk – teljes állásban fogok dolgozni, s családostul áttesszük főhadiszállásunkat Ausztriába. Hogy a sok újdonság, a sok megismernivaló és a napi feladatok mennyi időt fognak hagyni a horgolásra, varrásra, egyelőre nem tudom, illúzióim nincsenek. Mindenesetre aki biztosra akar menni, még a nyáron szerezze be az őszi-téli anyahajó sapkáit és egyéb apróságait. Például július 18-án és 25-én a Goubán 🙂

Mi lett belőlük

3 hozzászólás Mi lett belőlük című bejegyzéshez


Valamikor, még a blog előtti időkben elkezdtem horgolni egy nyári felsőt. Ez még abban az időben volt, amikor bár a szülés alaposan megváltoztatta az adottságaimat, azért erősen hittem benne, hogy mindez csak átmeneti, és hamarosan pont úgy fogok kinézni, mint azelőtt. Felpróbálás után évekre jegeltem a darabot, hiszen világos volt, hogy ez a fazon kizárólag 48 kilós énemen lenne hordható. Mostanra pedig eljutottam addig a pontig, hogy felbontottam az egészet, majd újraalakítottam. Lett belőle egy kis spirálmintás későtavaszi sapka 1 éveseknek és egy granny mintájú közepes méretű vállkendő. Egy elhúzódó projekt kipipálva.



A másik mostanában készült darab sem annak indult, ami végül lett belőle. Egy boleroféleséget akartam készíteni, aztán időközben egyszerre lépett fel a fonalhiány és annak konstatálása, hogy elméletben jó volt ez a színpárosítás, de nem tudnám túl jól kihasználni. Úgyhogy – mert sok mozgásterem nem volt a rózsaszín és a vajszínű fonalak rohamos fogyása miatt – meghagytam úgy téglalapnak, ahogy volt, és körbehorgoltam egy másik rózsaszínnel és egy szürkével. Azt hiszem, a másik rózsaszín csík teszi szerethetővé. Anélkül nagyon szimpla lenne. Pont az ilyen apróságok kitalálását szeretem legjobban a horgolásban. Második elhúzódó projekt is kipipálva, hurrá!

Nem épp kalapszezon

4 hozzászólás Nem épp kalapszezon című bejegyzéshez

Persze nyáron is szüksége van az embernek kalapra, ha kalapmániás, de ilyenkor inkább egy egyszerű vászon- vagy szalmakalap a nyerő. Így aztán nem kell csodálkozni, ha csipkés-lukacsos kalapokat ritkán lehet nálam látni. Egy-egy készült próbaképp meg babafotózáshoz is, de utcai használatra nem szoktam készíteni. Nagyon tetszenek, de a használhatóságuk nagyjából öt darab májusi és öt darab szeptemberi napra szokott korlátozódni az utóbbi évek időjárási viszonyai között.

Szóval ilyenkor, nyáron, amikor kalapban uborkaszezon van, én már a jövő télre készülök. És mert Fiúgyermek mostanában sokat rágja a fülemet – nemcsak átvitt értelemben -, hogy neki is horgoljak sapkát, beadtam a derekam és fiúsapiba kezdtem. Egyébként jellemzően nem szoktam neki horgolni. Születése előtt készítettem egy minipulcsit meg egy sapkát, tavaly télen egy sálat – nem volt időm boltba rohangálni, úgyhogy este elkezdtem, még a reggelizőasztalnál is megtoldottam pár sorral, aztán mehetett a bölcsibe. Azt hiszem, nagyjából itt ki is fújt a Kristófnak való horgolás – két és negyed év alatt nem sok. Ennek a fő oka, hogy sokkal nehezebb feladatnak tartottam a fiúruhákat, mint a lányruhákat. Egy lányruhát fel lehet dobni cuki csipkeszegéllyel, kis virágokkal, levelekkel. Na de mivel díszítsük a fiúcuccokat? Nyilván lehet autóval meg papírsárkánnyal, de valahogy ezek nem hoztak lázba. Lehet még egy fiúsapi hosszú bojtos, na ez már egész jó, de még mindig csak 90%.

Most viszont kerestem pár fiúknak is megfelelő és kedves fazont. Idelinkelem, hátha más is tudja használni inspirációforrásként.

Első számú kedvencem Szentpyr gombás sapkája. Kicsit más színekben és a fejtetőn lévő antenna nélkül, de valami hasonlót készítek én is – már csak a gomba hiányzik.

Nem múlhat el kalóz szülinapi buli enélkül a halálfejes sapka nélkül.

Itt egy aranyos baglyos, ráadásnak pedig még más baglyos ötletek is varróknak.

Ezt az izét inkább csak viccnek szántam, gondolom akkor érdemes megcsinálni, ha valakinek 250-es IQ-jú gyereke van, és szeretné kicsit lebutítani, hogy ne tűnjön ki az átlagból. Persze nem kitűnni elég reménytelen benne, az igaz.

És nektek melyik a kedvenc fiúknak való sapifazonotok?

Elkapott pillanatok

8 hozzászólás Elkapott pillanatok című bejegyzéshez

Május elején egy cserebere kapcsán Bogival egy izgalmas-mozgalmas fotózós délutánt töltöttünk el. Ő sapikat és egyéb fotózási kellékeket kapott tőlem, mi pedig csodás fényképeket és a fotózás élményét! Szerencsénk is volt, abban a két órában pont nem esett az eső. Volt benne minden, ami az életben is: jópofa mozdulatok a testvérek között, szeretgetés és rosszalkodás, voltak kísérleteink, amelyeket a gyerekek szabotáltak és volt, amikor együttműködtek. Volt, hogy ők kezdeményeztek fotótémát, volt, hogy Bogi terelgette őket finoman. Aztán – csak hogy valósághűek legyünk – a végén volt elfáradós hiszti és tesók marakodása a játékokon.

Az volt a legérdekesebb számomra, hogy sikerült ötvözni a spontaneitást és a célirányosságot, azaz bőven munka volt ez mindnyájunknak, mégsem éreztük mesterkéltnek a dolgot.

A kis piros pettyes textilkosár Zsukka műve, figyelmes szemlélők felfedezhetnek egy Figurkát is, és persze anyahajó kalapokat is.





Hozzáteszem, egész eddig sosem hittem volna magamról, hogy egy fotózást élvezni fogok. Nekünk még az esküvői fotózás is minimálon futott, mert egyszerűen nem voltam ráhangolódva. Utána viszont nagyon bántam, hogy kimaradt és kevés kézzel fogható emlékünk van arról a napról.

Ami szerintem a legjobb ebben az egész fotózásban, az az utóélet: amikor épp bosszankodom valami hétköznapi hülyeségen, csak felidézem, milyen cukik ezeken a képeken a Kicsikék, és rögtön könnyebb lesz. Legalábbis így tervezem 🙂 Ha ez bejön, lehet, hogy minden évben csapunk egy fényképezést?

Lazacfonal, Baba szappan és nosztalgia kendő

7 hozzászólás Lazacfonal, Baba szappan és nosztalgia kendő című bejegyzéshez

Vannak hetek, amelyek mintha elmaradnának – a múlt heti esőzések nem épp serkentőleg hatottak a hangulatomra és munkakedvemre. A korábban elkezdett horgolásokra ránézni sem volt kedvem egészen tegnapig. Akkor viszont sikerült befejeznem egy kisebb és egy nagyobb falatot.

A Baba szappan csomagolása ihlette ezt a kis sapkát – ő a kisebb falat. Bővebben a Meskán.

A nagyobb pedig egy nagyimintás kendő, ami még nagyobb akart lenni, de egyszerűen nem jutok el már hetek óta abba a fonalboltba, ahol ez a rafinált barnásrózsaszín árnyalat kapható.


Halogathattam volna tovább a befejezését, de úgy voltam vele, hogy amilyen idő van és amennyire fáj a torkom, sürgős szükségem van egy laza pamutkendőre. Így pont akkora, hogy háromszögletű nyaksálnak vagy gyerek vállkendőnek megfelel. Egyébként deklarált cél is, hogy ezt a kendőt mindketten hordhassuk: Doresz a franciás kabátkájához, én meg egy tompa szürkéslila blézeremhez, meg otthon bármihez torokfájós napokon.

Végül pedig a lazac- vagy korallszínű festett fonalamról is mutatok egy képet.

Az összehasonlítás kedvéért ráfényképeztem az épp aznap rajtam lévő piros-fehér pöttyös felsőmet is, azon lehet látni, hogy mennyiben tér el a normálpirostól. Ahogy az már lenni szokott, a gombolyagon belül többféle árnyalatra festődött, vannak egész halványak és nagyon élénkek is. Ha megtanulok valaha kendőt kötni, akkor annak ez a fonal lesz az oka.

Older PostsNewer Posts