Nem halogatom

Az anyahajóblog online közösségében alig ért véget a 100kreanap kihívás, máris kezdődött egy következő, melynek témája 50 napon keresztül a nemhalogatás. Szeretem a kihívásokat, mert segítenek fókuszálni. A 100kreanap lényege az volt, hogy 100 napon keresztül minden egyes napon adjunk magunknak bármilyen kis időt az alkotásra. A mindennapos hobbizás sokunknak csak álom, egyszerűen túl sok mindent csinálunk ahhoz, hogy minden nap jusson idő, energia erre. Nekem is különböző hatásfokon sikerült az eddigi ilyen kihívásokban részt vennem. Ebben a legutóbbiban a napoknak majdnem egyharmadát passzoltam, ez kifejezetten rossz eredmény. Viszont ha úgy vesszük, mégsem az, hiszen sok olyan nap volt, amikor épp a kihívás és az abban részt vevő közösség adta meg a lökést, hogy mégis elővegyem a fonalakat. Szerintem ez a lényeg!

Az 50 nemhalogatós napnak nem célja, hogy minden nap alkossunk. Most arra figyelünk, hogy olyan projekteken dolgozzunk, amelyeket már jó ideje halogatunk. Lehet, hogy évek óta nézünk egy szép fonalat, de nem merünk belekötni. Lehet, hogy már csak az utolsó sorok vagy épp a szálak eldolgozása hiányzik egy projektből – és hónapok óta halogatjuk. Lehet, hogy egy mintát évekkel ezelőtt megvettünk, kinyomtattunk, de még mindig keressük a tökéletes fonalat hozzá. Vagy a tökéletes tűméretet.

Nem halogatni azt is jelenti, hogy a végtelen lehetőségek közül egyetlen mellett döntünk és amellett kitartunk. Nem könnyű 🙂

Az én terveim erre az ötven napra: öt ruhadarabot szeretnék hordhatóvá tenni. Ez lehet szőtt sál, aminek már csak a rojtozása hiányzik és lehet varrás is. Egy pólóhoz és egy nyári ruhához állnak itthon anyagok, be vannak avatva, részben már a szabásmintát is lemásoltam, szóval tényleg már csak az elszánás és a bátorság hiányzik, hogy belevágjak az anyagba. Horgolásügyileg pedig már egy ideje azon igyekszem, hogy a kendő-sál-sapka vonalról a pulcsi, kardigán, felső vonalra mozduljak el. Ennek jegyében elkezdtem egy rég kiszemelt horgolt kardigánt Drops Baby Alpaka Silk fonalból, ez látszik a képen. Azóta már haladtam egy jó 10 centit vele, és elmúlt a kezdeti bizonytalanság is. Ez a kihívás most különösen izgalmas, úgy érzem, lassan szintet lépek a hobbiban azzal, hogy a one size kiegészítőktől a méretezést és nagyobb pontosságot igénylő darabok felé mozdulok. És nektek mi jelent kihívást a hobbi terén? Gyertek, és meséljétek el a FB-csoportban!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...FavoriteLoadingTetszett a bejegyzés?