Kalandjaim krétafestékkel

Aki az Instagramon is követi az anyahajóblogot, annak nem újdonság, hogy a házfelújításunk során kipróbáltam a bútorfestést. Ennek a tapasztalatiról szól ez a bejegyzés.

Ilyen volt az eredeti állapot

Az egyik tetőtéri szobában adott volt egy nagy akasztós gardróbszekrény és egy alacsonyabb polcos-fiókos szekrény. Az állapotuk azon kívül, hogy ki kellett tisztítani őket, elég jó volt, csak hát a klasszik 50-es évekbeli politúros felület nem illett a mi koncepciónkba. A lányom szobájában vannak a bútorok, így ő választhatta ki a színt.

A Hornbach áruházban kapható Style color Kreidefarbe blue jeans árnyalatát választotta. Ehhez használtuk ugyanennek a márkának az alapozóját (Isoliergrund) és lakkját is (Klarlack)

A tisztítást követően ecsettel felvittem az alapozót egy rétegben, száradás után kézzel picit csiszoltam, majd ment rá egy második réteg is az alapozóból. Megint gyors kézi csiszolás, majd jött az első réteg kék festék. Amikor ez kész lett, még nagyon csíkos, egyenetlen hatású volt a felület. Utólag tudom, hogy ez a festék nem annyira sűrű folyású, mint más márkák. De ezzel együtt nem csepegett szét -egy-két kivételtől eltekintve-, szóval kellemes volt vele dolgozni.

A második réteg viszont minden egyenetlenséget orvosolt, szép, mély színe lett a bútornak. Száradás után még egy réteg színtelen lakkal kentem át. Egy második réteg nem ártott volna még, viszont ez már annyira a beköltözés körül volt, hogy végül erre nem jutott már idő.

Itt a képen az is látszik, hogy a lábazat is festetlen maradt. Oda szegélylécet tervezünk, ha végre odáig jutunk.

A második réteg lakk nem azért hiányzik, mert így nem véd eléggé, hanem mert nagy kihívás átlátszóval festeni, hiszen nem látszik egyértelműen, mindenütt járt-e az ecset. Persze ha a fény úgy esik, akkor aztán száradás után látszik néhány négyzetcentiméter itt meg ott, ahol nincs lakk. Nem katasztrófa, de még azért ott van a fejemben, hogy valamikor átmegyek rajta egy réteggel.

Összességében jó volt ezzel a festékkel dolgozni, elég kezdőbarát volt. Valamennyire használtam maszkolószalagot meg festés közben papírt vagy nejlont a padló védelmére, de nem igazán fröcsögött a festék, szóval tisztán lehetett vele dolgozni.

A szín teljesen megfelelt annak, ami a doboz tetején látszott, így nem ért meglepetés. Szaga festés közben minden rétegnek volt, így azért örültem, hogy nem már beköltözés után használtuk. Viszont egy héttel a projekt befejezése után, amikor beköltöztünk, már semmi szag nem maradt vissza. A festés tartósságáról még korai lenne bármit mondani, erre majd egy év múlva térjünk vissza.

Egy másik fajta festéket is kipróbáltam, azzal a lépcsőt festettem le, de erről majd egy következő posztban mesélek.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...FavoriteLoadingTetszett a bejegyzés?